
A koronavírus-világjárvány előtt sem volt a távmunka ismeretlen fogalom. Ez azonban inkább kivételes helyzetet jelentett az alól a ki nem mondott szabály alól, hogy a munkát kizárólag a munkáltató által biztosított és szabályozott környezetben, előre meghatározott munkaidőben kell végezni, amely után a munkavállaló (többnyire) „lekapcsolódhat”, élheti magánéletét és végezheti otthoni teendőit.
A távmunka elterjedése 2020-ban segített a vállalatoknak talpon maradni, a munkavállalók pedig megtarthatták munkahelyüket, miközben tombolt a világjárvány. Bár ez alapvetően pozitív eredmény, a távmunka a munkával töltött idő és a magánélet közötti határok elmosódásához is vezetett, mivel a digitális eszközök lehetővé tették, hogy a munkavállalók a szerződéses munkaidőn kívül is elérhetőek legyenek, betolakodva magánéletükbe, és veszélyeztetve fizikai és mentális jólétüket.
A károk felmérése
A European Working Conditions Telephone Survey 2021 (2021. évi telefonos európai munkakörülmény-felmérés) adataiból kiderült, hogy a távmunkások gyakran csak azért kénytelenek többlet – és fizetetlen – munkaidőben dolgozni, mert a digitális eszközök rendkívül megnehezítik a munka és a magánélet közötti határvonalak meghúzását.
Az Eurofound által munkavállalók és HR-vezetők körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek 45%-a állította, hogy a munkáltatója rendelkezik a „kapcsolattartás megszüntetéséhez való jog” politikájával, de közel 80%-uk azt mondta, hogy rendszeresen kap munkaidőn kívüli, munkával kapcsolatos kommunikációt.
Távmunkára vonatkozó szakpolitikák kialakítása
Az EU felismerve a következményeket, nekilátott a megfelelő szabályozási keretek létrehozásának. Számos uniós irányelv, különösen a munkaidőről szóló irányelv (2003/88/EK irányelv) tartalmaz a távmunkára vonatkozó rendelkezéseket, például a munkaidő felső határának meghatározását és a munkavállalók pihenőidejének szabályozását.
Az uniós tagállamok emellett állami szinten kezdtek foglalkozni a távmunkával kapcsolatos kérdésekkel. Az EU-OSHA A távmunka szabályozása a Covid19 utáni Európában című 2021. évi jelentése különbséget tett két országcsoport között, azon országok között, amelyek külön jogszabályokat fogadtak el a távmunkára vonatkozóan, valamint azon országok között, amelyek nem fogadtak el ilyen jogszabályokat (illetve a távmunkával más jogszabályokban/kontextusokban foglalkoztak).
2020 óta Belgiumban, Horvátországban, Görögországban, Írországban, Portugáliában, Szlovákiában és Spanyolországban fogadtak el kifejezetten a lecsatlakozáshoz való jogról szóló új jogszabályt. Ez közvetlenül annak az eredménye volt, hogy javítani kellett minden olyan (távoli és helyszíni) munkavállaló munkahelyi biztonságát és egészségét, aki digitális eszközöket használ a munkához, megelőzve annak kockázatát, hogy tartósan össze legyenek kapcsolódva.
A lecsatlakozáshoz való jog érvényesítése, a megfelelő mód
Összességében a lecsatlakozáshoz való joggal kapcsolatos, a tagállamokban és a vállalatoknál végrehajtott politikák pozitív hatást gyakoroltak a munkavállalók egészségére és jóllétére: több munkavállaló számolt be munkahelyi elégedettségről, mint azokban az országokban, ahol ilyen politikák nem léteznek. Ahhoz azonban, hogy tartós változás legyen tapasztalható, a vonatkozó jogszabályokat a munkavállalók körében az „állandó csatlakozás” negatív hatásaival kapcsolatos figyelemfelkeltésnek is kell kísérnie, és vállalati szinten további, az egyes munkakörnyezetekhez igazított intézkedéseket kell elfogadni.
Bővebben a távmunka szabályozásáról a Covid19 utáni Európában az EU-OSHA 2023. évi aktualizált jelentésében olvashat.
Kapcsolódó linkek:
A munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly megteremtése
Távoli helyről történő munkavégzés: útmutató új alkalmazottak számára
További információ:
Az Ön EURES-tanácsadója
Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban
EURES állásadatbázis
Az EURES szolgáltatásai munkaadóknak
EURES rendezvénynaptár
Közelgő online események
Az EURES a Facebookon
Az EURES az X-en
Az EURES a LinkedInen
Az EURES az Instagramon
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2024. május 17.
- Szerzők
- Európai Munkaügyi Hatóság | A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága
- Témák
- Munkaerőpiaci hírek/mobilitási hírek
- Kapcsolódó szakasz(ok)
- Ágazat
- Accomodation and food service activities
- Activities of extraterritorial organisations and bodies
- Activities of households as employers, undifferentiated goods- and services
- Administrative and support service activities
- Agriculture, forestry and fishing
- Arts, entertainment and recreation
- Construction
- Education
- Electricity, gas, steam and air conditioning supply
- Financial and insurance activities
- Human health and social work activities
- Information and communication
- Manufacturing
- Mining and quarrying
- Other service activities
- Professional, scientific and technical activities
- Public administration and defence; compulsory social security
- Real estate activities
- Transportation and storage
- Water supply, sewerage, waste management and remediation activities
- Wholesale and retail trade; repair of motor vehicles and motorcycles