A kiégés szélén áll? Tegyen valami, mielőtt túl késő lenne

Először is, mi az a kiégés? Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a kiégés olyan szindróma, amely a kezeletlen krónikus munkahelyi stresszből ered. Bár nem minősül orvosi kezelésre szoruló állapotnak, három dimenzióval jellemezhető:

• extrém fáradtság, amely pihenéssel sem múlik el;
• motiválatlanság; a munkával kapcsolatos cinizmus érzése;
• csökkent szakmai hatékonyság.

A Deloitte által végzett munkahelyi kiégésről szóló felmérés ( ) során a válaszadók megdöbbentő 77%-a mondta azt, hogy jelenlegi munkahelyén kiégést tapasztalt. Ha nem foglalkoznak vele, a kiégés súlyos következményekkel járhat, nemcsak a karrierére, hanem általános életminőségére is.

Mi okozza a kiégést?

Úgy vélik, hogy a kiégés a túlzott idő- és energiaigénybevétel által okozott, felgyülemlett mentális és fizikai nyomás következménye. Nincs egy olyan közös terhelési küszöb, amely felett mindenki kiégne; ez inkább egyéni kérdés, mivel mindenki másképp érzékeli az élet eseményeit és másképp reagál rájuk.

A kiégés előidézőiként az alábbiakat azonosították:

Az egyéni munkateher feletti kontroll hiánya. A kiégés nyilvánvaló feltétele a nagy munkaterhelés. Azonban nem egyszerűen a „túl sok munka” az, ami a megtöri az embert; a tehetetlenség érzése az, ami azzal a felismeréssel jár, hogy rajtunk kívül álló okokból nem vagyunk felkészülve arra, hogy megbirkózzunk a terheléssel. Ez a helyzet azoknál a szervezeteknél, amelyeknél egy „mindig válságban” mentalitás a jellemző, vagy azoknál, amelyek tudatosan leépítettek, és egyre több feladatot várnak el a dolgozóktól.

Nincs jutalomérzet. Igaz a mondás: „Csináld, amit szeretsz, és nem fogod munkának érezni”. A havi fizetésen túl számos más okból is dolgozunk, de a túl sok munka túl kevés fizetésért a kiégés biztos receptje. Ugyanez vonatkozik a szervezethez való hozzájárulás bármilyen más elismerésének vagy megbecsülésének hiányára, ami nehezteléshez vezet.

Toxikus munkakörnyezet. A toxicitás tág fogalom, de leggyakrabban a személyközi kapcsolatokhoz kapcsolódik. A munka munkaidőnk jelentős részét teszi ki, és szorosan kapcsolódik a személyes identitásunkhoz. Ha tehát a nap egyharmadát olyan emberekkel és helyzetekkel töltjük, amelyek negatív érzelmeket keltenek bennünk, az megviseli a mentális egészségünket, és hatással van arra a képességünkre is, hogy megbirkózzunk a munka mindennapi nehézségeivel.

Nincs idő égni

Hogyan kerülhető el a kiégés?

A figyelmeztető jelek felismerése az első lépés. Ha ez sikerült, a következőket teheti:

• Vegye kézbe munkaterhe kezelését. Ismerje fel és dolgozzon a saját hiányosságain (halogatás? tervezés hiánya?), és mondjon nemet, ha kell.
• Tartson rendszeres szüneteket: rövideket a munkanap folyamán, és hosszabbakat egy olyan nyaralás formájában, amikor teljesen elszakad a munkától.
• Éljen életet az irodán kívül is: folytassa a hobbiját, sportoljon, és az állandó pörgés helyett hagyjon időt a „semmittevésre” is.
• Végezetül pedig ne érezze személyes kudarcnak, ha nem érzi jól magát egy adott munkakörülményben. Frissítse fel a készségeit, ha szükséges, és keresse meg azt a lehetőséget, amely mind szakmailag, mind emberileg megfelel az Ön számára.

Túlterheltnek érzi magát a személyes és szakmai életében tapasztalható állandó átfedések miatt? Olvassa el A munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly megteremtése című cikkben található tippjeinket!

Kapcsolódó linkek:

Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES): Mit tegyünk, ha úgy érezzük, hogy túlterheltek vagyunk a munkahelyünkön?

EU-OSHA:E-útmutató a stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelésére

EU-OSHA: Understanding and preventing worker burnout (A munkavállalók kiégésének megértése és megelőzése)

További információ:

Európai Foglalkoztatási Napok

Az Ön EURES-tanácsadója

Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban

EURES állásadatbázis

Az EURES szolgáltatásai munkaadóknak

EURES rendezvénynaptár

Közelgő online események

Az EURES a Facebookon

Az EURES az X-en

Az EURES a LinkedInen

Az EURES az Instagramon