Három módszer az EU egészségügyi és szociális szervezetei számára a munkaerő vonzására és megtartására

Az egészségügyi és szociális ellátás az egyik legjelentősebb strukturális munkaerőhiánnyal küzdő uniós ágazat – derül ki az Eurofound nemrégiben közzétett, „A munkaerőhiány kezelésére irányuló intézkedések: tanulságok a jövőbeli politika számára” címet viselő jelentéséből. A jelentés szerint az elöregedő népesség miatt fennálló munkaerő-nyomás a Covid19 világjárvány idején tovább súlyosbodott, ami a bérek és a munkakörülmények javítására irányuló nyomást eredményezett.

Megvizsgáljuk, hogy az egészségügyi szervezetek az EU különböző tagállamaiban hogyan kezelték a szakképzettségi hiányt ebben az ágazatban. A betöltetlen álláshelyek aránya Ausztriában, Németországban, Hollandiában és Svédországban a legmagasabb. Bulgáriában, Romániában és Spanyolországban betöltetlen álláshelyek aránya minden ágazatban az országos átlag felett van.

Béremelés

• Románia: előrehozott béremelések. A román kormány 2018-ban az orvosok és ápolók bérét a korábban 2022-re előirányzott összegre emelte. Ez azt jelentette, hogy az orvosok nettó bére 131%-kal, az ápolóké pedig 65%-kal nőtt egy év alatt. Ennek és a kórházi rezidensi helyek bővülésének eredményeként a romániai közszférában dolgozó orvosok száma nőtt, és az Európában máshol dolgozni szándékozó orvosok aránya 69%-ról 24%-ra csökkent. A költözést tervező orvosok számára azonban a munkaterhek és a szociális kérdések, az ápolók számára pedig a fizetés továbbra is tényező maradt.
• Lettország: kifizetések a regionális orvosi állások betöltésére. Öthavi fizetés értékű egyszeri ösztönzőket – valamint a családtagok után járó extra kifizetéseket és egyes esetekben önkormányzati lakhatási támogatást – kínáltak azoknak a szakembereknek, akik legalább öt évig a lett fővároson, Rigán kívül vállaltak munkát. Az Egészségügyi Minisztérium programja 1151 gyakorló orvost és 184 sürgősségi egészségügyi dolgozót vonzott vidéki állásokba – mindkettő a célérték alatti szám. Bár az ösztönzők segítettek, a magas szintű bürokrácia és a gyenge regionális szolgáltatások, beleértve az oktatást is, kevésbé vonzóvá tették az ajánlatot.

A munkakörülmények javítása

• Németország: jobb feltételek és fizetés. A kormányzati minisztériumok és az érdekelt felek által 2019 és 2023 között működtetett Konzertierte Aktion Pflege (KAP – Összehangolt fellépés az ápolásért) program célja az ápolószemélyzet toborzása és megtartása volt a bér- és munkakörülmények javításával, többek között azzal, hogy következetesen nagyobb számú személyzet dolgozzon az ápolási környezetben, valamint a képzésre és a képesítésekre összpontosítva. Az idősgondozásban a bérek 2017 és 2020 között átlagosan 15%-kal nőttek, és több tízezer új álláshelyet hoztak létre szakképzett dolgozók és asszisztensek számára, amit a gyermekgondozás és az idősgondozás finanszírozása támogatott. A munkáltatókat a szakképzett munkavállalók bevándorlásáról szóló törvény támogatja a menekült és migráns munkavállalók felvételében. Továbbra is azonban hiány van, és 2021-ben a becslések szerint átlagosan 195 napot vett igénybe egy üres ápolói álláshely betöltése. A szövetségi munkaügyi minisztérium becslése szerint 2020 és 2025 között 120 ezer munkavállalóra lesz szükség 150 ezer álláshely betöltésére.

A meglévő munkaerő hatékonyabb felhasználása

• Spanyolország: az egészségügyi problémákkal küzdő orvosok támogatása. A beteg orvosok integrált egészségügyi programja (PAIME) bizalmas támogatást nyújt az egészségügyi és mentális problémákkal küzdő orvosoknak. A személyzet számára orvosi, szociális, jogi és egyéb támogató szolgáltatásokat nyújtanak, és néhányan képesek folytatni a munkavégzést. Az adatok szerint a résztvevők 80%-a visszatér a munkába. Több mint 5 000-en maradtak munkában az egészségügyi szakemberek számára létrehozott és a szövetségeik által nyújtott szolgáltatás 1998-as megalapítása óta. A megelőző öngondoskodással kapcsolatos információnyújtás 2018 óta zajlik.
• Ausztria: a hiányszakmákba történő átképzések ösztönzése. Az FKS munkanélküliek, önfoglalkoztatók és más munkavállalók számára biztosít képzést, és a képzés legfeljebb három éve alatt a megélhetési költségeket fedező támogatást kínál.
• Svédország: a migránsok integrálása a munkaerőpiacon. A kormány és a szociális partnerek által működtetett Fast Track rendszer felgyorsította az új bevándorlók képesítésének akkreditálását. A svéd nyelvvel, az egészségügyi rendszerrel és a készséghiányok pótlásával kapcsolatos képzésekre volt lehetőség.

További információért olvassa el a teljes jelentést 'A munkaerőhiány kezelésére irányuló intézkedések: tanulságok a jövőbeli politika számára'.

Kapcsolódó linkek:

A munkaerőhiány kezelésére irányuló intézkedések: tanulságok a jövőbeli politika számára

Munkaerőhiány és -túlkínálat Európában

További információ:

Európai Foglalkoztatási Napok

Az Ön EURES-tanácsadója

Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban

EURES állásadatbázis

Az EURES szolgáltatásaimunkaadóknak

Az EURES rendezvénynaptára

Közelgő online események

EURES a Facebookon

EURES az X-en

EURES a LinkedInen

Az EURES az Instagramon