Segíthet-e a készségalapú munkaerő-felvétel a munkaerőhiány megoldásában?

Lehetséges, hogy a munkáltatók – mivel elsősorban a formális képesítésekre koncentrálnak – figyelmen kívül hagynak értékes készségeket? A készségeken alapuló munkaerő-felvétel, amely nagyobb hangsúlyt fektet a pályázók képességeire és kompetenciáira, értékes eszköz a munkáltatók számára a számukra szükséges munkavállalók megtalálásában – az európai állami foglalkoztatási szolgálatok pedig segíthetik a vállalkozásokat abban, hogy a lehető legjobban kihasználják ezt a lehetőséget. Az állami foglalkoztatási szolgálatok azok a hatóságok, amelyek összekötik a munkáltatókat az álláskeresőkkel a 27 uniós tagállamban, Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben.

Leküzdendő akadályok

Egyre inkább tudatosul a szakképzett munkaerő terén jelentkező hiányhelyzet. Akkor miért nem fordítanak a munkáltatók több figyelmet a jelöltek készségeire a toborzás során? Az európai ÁFSZ-hálózat legújabb dokumentuma szerint néhány akadály áll ennek az útjában:

Sok munkáltató – különösen a kkv-k – még mindig nem ismeri a készségalapú munkaerő-felvétel fogalmát.
Még ha ismerősnek csenghet is számukra, a vállalatok habozhatnak a készségalapú megközelítések bevezetésével, mivel úgy vélik, hogy azok túlzott erőforrásigényt jelentenek.
Sokan túl bonyolultnak tartják a készségalapú toborzást, ami nem megfelelően meghatározott készségkövetelményekhez és általános álláshirdetésekhez vezet, amelyek megnehezítik a sikeres munkaerő-felvételt.
Számos munkáltató nem ismeri pontosan saját készségbeli igényeit.

Itt lépnek képbe az európai ÁFSZ-ek. Az ÁFSZ-ekkel való együttműködés révén a munkáltatók felmérhetik igényeiket, és olyan toborzási folyamatokat alakíthatnak ki, amelyek jobban figyelembe veszik a pályázók készségeit és kompetenciáit.

Az állami foglalkoztatási szolgálatok digitális eszközöket használnak a munkáltatók álláshirdetéseinek feljavítására, például a foglalkozásspecifikus és átadható készségek azonosítása segítségével. Egy másik értékes szolgáltatás segít a munkáltatóknak megkülönböztetni azokat a készségeket, amelyek elengedhetetlenek a munkakör betöltéséhez már az első naptól kezdve, és azokat, amelyek idővel fejleszthetők.

Támogatás országok szerint

Az ilyen szolgáltatások nem új keletűek. Sok európai állami foglalkoztatási szolgálat már évek óta segíti a munkáltatókat a készségalapú munkaerő-felvételben. Néhány példa:

A francia állami foglalkoztatási szolgálat (France Travail) a szimulációs toborzási módszert (méthode de recrutement par simulation, MRS) alkalmazza. A rendszer olyan – a munkaadókkal közösen kidolgozott – szimulációs feladatokat tartalmaz, amelyek felmérik az adott munkakörben való sikeres teljesítéshez szükséges legfontosabb képességeket és készségeket (pl. a részletekre való odafigyelés, csapatmunka). Az MRS különösen hatékonynak bizonyult azokban az ágazatokban, ahol munkaerőhiány tapasztalható (pl. logisztika, feldolgozóipar, vendéglátás, kiskereskedelem), mivel bővítette a képesítéssel nem rendelkező, de szakképzett pályázók számára a hozzáférést az állásokhoz.
A luxemburgi ÁFSZ (ADEM) szorosan együttműködik a munkáltatókkal a készségalapú toborzási és képzési folyamatok közös kidolgozása érdekében, különösen azokban az ágazatokban, ahol súlyos munkaerőhiány tapasztalható (pl. a vendéglátóiparban).
Az osztrák ÁFSZ (, AMS) a munkaadókkal együttműködve határozza meg a szakképzési követelményeket, és a szakemberhiánnyal küzdő szakmákban a rövid képzési modulokat az álláshelyek igényeihez igazítja.
Belgium (VDAB) és Finnország (Työmarkkinatori) állami foglalkoztatási szolgálata mesterséges intelligenciával támogatott megfeleltetési rendszereket alkalmaz, amelyek azonos foglalkozások helyett inkább a készségek hasonlóságaira összpontosítanak.
Írországban a regionális készségfejlesztési fórumok koordinációs platformként szolgálnak az állami foglalkoztatási szolgálatok (Intreo), az oktatási és képzési intézmények és a munkáltatók között. A munkáltatók a fórumok segítségével határozzák meg a jelenlegi és a várható szakemberhiányt, az oktatási és képzési testületek pedig ennek megfelelően harmonizálják tanterveiket. Ennek eredményeként a képzési programok és az iparági igények közötti összhang erősödik, az ágazati munkaerőhiányokra gyorsabban lehet reagálni, és a kkv-k fokozottabban vesznek részt a továbbképzési kezdeményezésekben.

Összességében az ÁFSZ-ek szolgáltatásaikkal támogatják a munkáltatókat abban, hogy a képesítések helyett egyre inkább a készségekre koncentráljanak, ezáltal erősítve képességüket arra, hogy az adott munkakörökhöz leginkább alkalmas munkavállalókat vegyék fel.

Az ÁFSZ-szolgáltatások színvonalát tovább javítják az olyan uniós szintű hálózatok, mint például az EURES is. Olvasson az új EURES-stratégiáról, valamint arról, hogy a stratégia hogyan támogatja mind a munkáltatókat, mind az álláskeresőket.

Kapcsolódó linkek:

Thematic Review Workshop on Skills-Based Approaches in Public Employment Services Processes and Activities (Tematikus áttekintő műhely a közfoglalkoztatási szolgálatok folyamataiban és tevékenységeiben alkalmazott készségalapú megközelítésekről)

ADEM – Luxemburgi ÁFSZ

AMS – Osztrák ÁFSZ

VDAB – Belga ÁFSZ

Työmarkkinatori – Finn ÁFSZ

Intreo – Ír ÁFSZ

Regionális készségfejlesztési fórumok (Írország)

Az európai munkaerőpiac átalakulóban van, az EURES készen áll arra, hogy utat mutasson 2030-ig

További információ:

Európai Foglalkoztatási Napok

Az Ön EURES tanácsadója