Az öt legfontosabb kérdés ahhoz, hogy felmérje a COVID-19 utáni munkahelyi visszatérési hajlandóságot

1. Várja már, hogy újra bejárhasson a munkahelyére?

Ennek segítségével megtudhatja, hogy az alkalmazottai hogyan viszonyulnak a munkába való visszatéréshez. Az is kiderül belőle, mire számítson, amikor majd arra kéri az alkalmazottakat, hogy újítsák meg a tömegközlekedésre szóló bérletüket, csomagoljanak maguknak ebédet és öltözzenek fel a környezetnek megfelelően. Egyesek talán alig várják, hogy újra találkozzanak a kollégáikkal és minden nap elmehessenek otthonról, mások viszont lehet, hogy tartanak a közösségi helyzetektől, és bátorításra szorulnak.

2. Az otthoni munkavégzés ideje alatt egy tízes skálán hogyan értékelné a munkatársaival folytatott kommunikációt?

Ha kiderül, hogy az otthoni munkavégzés során a kommunikáció jól működött a munkatársak között, az lehetővé teheti a vállalat számára, hogy ezt a lehetőséget fontolóra vegye és hosszú távon is fenntartsa. Amennyiben azonban a munkavállaló úgy érzi, hogy a kommunikáció sokkal rosszabb volt az otthoni munkavégzés ideje alatt, akkor neki valószínűleg érdemesebb inkább visszatérni a szokásos munkavégzési helyére.

3. Hogyan befolyásolta az otthoni munkavégzés a termelékenységét?

Vannak, akik úgy érzik, hogy otthonról eredményesebben tudnak dolgozni, mások viszont a saját egyéni helyzetükből adódóan különféle zavaró tényezőkkel küzdhetnek. Az irodai munkától eltérően minden munkavállalónak másmilyen zajszintet kell maga körül elviselnie, más otthoni irodai kialakítás, illetve esetenként családtagok vagy lakótársak veszik körül. Emiatt mindenki másként éli meg az otthonról való munkavégzést, és ez a termelékenységet pozitívan vagy negatívan is befolyásolhatja. A személyzet termelékenységének megismerése segítségével tájékozott döntéseket hozhat a munkahelyre való visszatérésükről.

4. Mennyiben változott – ha változott – a munkája és a magánélete közötti egyensúly, amíg otthonról dolgozott?

Ha sikerül megtudni, hogy a csapatában javult-e vagy romlott-e a munka és a magánélet közötti egyensúly, azt is jobban meg tudja határozni, hogyan éreznek a csapat tagjai a munkahelyre való visszatéréssel kapcsolatban. Ha azt tapasztalták, hogy a távmunka idején több idejük maradt a hobbijukra vagy a családjukra, lehet, hogy nem annyira vonzó számukra a visszatérés, mivel a legtöbb esetben ez valószínűleg némi ingázással is jár majd. Ha a válaszadók nem éreztek nagy változást a munka és a magánélet közötti egyensúly terén, nagyobb valószínűséggel várják a visszatérést.

5. Aggódik a munkába való bejárás miatt?

Ha a bejárásról kérdezi az alkalmazottakat, ezzel egyrészt elismeri, hogy ez az egyik legnagyobb különbség az irodai és az otthoni munkavégzés között, másrészt pedig jobban megismeri, hogyan viszonyulnak a munkavállalók a munkahelyre való visszatéréshez. Ha például a munkatársai időigényesnek és drágának tartják a bejárást, kevésbé fognak lelkesedni azért, hogy visszatérhetnek a munkahelyre. Ez lehetőséget adhat arra, hogy hibrid munkavégzési rendszert, a csúcsidőszakok elkerülése érdekében változó munkaidőt vagy más ösztönzőt – például támogatott parkolást vagy „kerékpárral a munkába” rendszert – kínáljon fel nekik.

A világjárványt sok ember és vállalat sokféleképpen élte meg, és a szokásos tevékenységükhöz való visszatéréssel kapcsolatban is különbözőképpen érezhetnek. A COVID-19-világjárvány utáni munkahelyi visszatéréshez további ötleteket talál a következő cikkünkben: A 7 leghasznosabb tanács az irodába való visszatéréssel kapcsolatos szorongás csökkentésére.

Kapcsolódó linkek:

A 7 leghasznosabb tanács az irodába való visszatéréssel kapcsolatos szorongás csökkentésére

További információ:

Európai Foglalkoztatási Napok

Az Ön EURES-tanácsadója

Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban

EURES állásadatbázis

Az EURES szolgáltatásai munkaadóknak

EURES rendezvénynaptár

Közelgő online események

Az EURES a Facebookon

Az EURES a Twitteren

Az EURES a LinkedInen