Felkészülés a készségek jövőjére

A Deloitte nemrégiben európai munkaerőfelmérést végzett annak érdekében, hogy betekintést nyerjen az emberek munka világának változásával kapcsolatos gondolataiba. A 15 hónapos felmérésben 10 európai országban több mint 15 000 ember vett részt. A felmérés főbb megállapításai alább olvashatók.

A munkavállalók többsége pozitívnak tartja a technológiai változás hatását

A Deloitte felméréséből kiderül, hogy a munkavállalók általában pozitívan viszonyulnak a technológiai változásnak a készségekre gyakorolt hatásához:

• A munkavállalók 51%-a úgy véli, hogy az automatizálás 10 év alatt javítani fogja munkájuk minőségét.
• 50%-uk véli úgy, hogy az automatizálás lehetőséget ad számukra új készségek elsajátítására.
• 48%-uk úgy érzi, hogy az automatizálás eredményesebbé fogja tenni őket.
• Mindössze 24%-uk gondolja, hogy az automatizálás feleslegessé fogja tenni munkájukat.
• Mindössze 26%-uk nyilatkozott úgy, hogy az automatizálás csökkenteni fogja munkahelyük biztonságát.

Az iskolai végzettséget figyelembe véve a magasabb végzettségű munkavállalók kedvezőbben ítélik meg a technológia hatását, míg az alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkavállalók véleménye negatívabb.

A munkavállalók többsége felkészültnek érzi magát a jövőre

A munkavállalók csaknem 90%-a úgy véli, hogy „bizonyos mértékben” vagy „nagyon” felkészültek a jövőre.

A főbb készségek területén elsajátított szakértelem tekintetében:

• 52%-uk úgy érzi, hogy már rendelkeznek magas szintű informatikai készségekkel (míg 23%-uk úgy nyilatkozott, hogy fejleszteniük kell meglévő készségeiket).
• 45%-uk már most is magas szintű technikai ismeretekkel rendelkezik (míg 20%-uknak fejlesztenie kell meglévő készségeit).
• 38%-uk már most is magas szintű tanulási készségekkel rendelkezik (míg 19%-uknak fejlesztenie kell meglévő készségeit).

A munkavállalók úgy vélik továbbá, hogy más szereplőknél felkészültebbek az új technológiák által előidézett fejleményekre:

• 26%-uk úgy véli, hogy nagyon felkészült.
• 22%-uk úgy véli, hogy munkáltatója nagyon felkészült.
• 19%-uk úgy véli, hogy ágazata nagyon felkészült.
• 14%-uk úgy véli, hogy kormányuk/politikai intézményeik nagyon felkészültek.

A munkavállalók többsége úgy gondolja, hogy a szakpolitikai intézkedéseknek az oktatásra és képzésre kell összpontosítaniuk

Amikor a kormány által esetlegesen kezdeményezett különböző intézkedésekről kérdezték őket, a munkavállalók az oktatásnak és a képzésnek tulajdonították a legnagyobb jelentőséget:

• A munkavállalók 52%-a úgy véli, hogy a szakpolitikai intézkedéseknek kiemelten kellene kezelniük a szakképzés elérhetőségének javítását.
• 52%-uk úgy érzi, hogy az intézkedéseknek a középfokú oktatás javítását kellene előtérbe helyezniük.
• 46%-uk úgy véli, hogy az intézkedéseknek az új technológiákhoz való hozzáférés javítását kellene előtérbe helyezniük.
• 42%-uk azt állítja, hogy az intézkedéseknek az egyetemi oktatás javítását kellene előtérbe helyezniük.
• Mindössze 21%-uk véli úgy, hogy az intézkedéseknek a munkahelyeket veszélyeztető technológiák használatának korlátozását kellene kiemelten kezelniük.

Az iskolai végzettséget tekintve az alacsonyabb iskolai végzettségű munkavállalók nagyobb valószínűséggel támogatják az új technológiák korlátozását.

Főbb következtetések és javaslatok

• A munkavállalók többsége kész kihasználni a technológiában rejlő lehetőségeket. Ez ellentmond annak a hagyományos elgondolásnak, miszerint a munkavállalók félnek a technológiai változástól, és ellenállnak annak. A Deloitte azt javasolja, hogy a politikai döntéshozók találják meg a módot a munkavállalóknak az átmenet folyamatába való bevonására, a hatóságok pedig a digitális forradalommal kapcsolatos pozitív narratíva kialakítására törekedjenek (például a technológiában rejlő munkahelyteremtési lehetőségekre hívják fel a figyelmet).
• Fennáll a veszélye annak, hogy az alacsony képzettségű munkavállalók megfelelő intézkedések hiányában lemaradnak. A magas iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók optimistábbak a munka jövőjét illetően, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. A Deloitte azt javasolja, hogy a kormányok tegyenek lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy mindenki tisztában legyen a negyedik ipari forradalom realitásaival, és felkészüljön azokra, különösen azáltal, hogy testre szabott szakpolitikai intézkedéseket alkalmaznak azok támogatására, akik a leginkább ki vannak téve a lemaradás veszélyének.
• A munkavállalók azt várják a kormánytól, hogy mutasson példát és biztosítson átfogó keretrendszert. A munkavállalók nagy része úgy érzi, hogy felkészült a jövőre, ez pedig arra enged következtetni, hogy egyesek esetleg alábecsülik a jövőbeli változások hatását, és általában nincsenek tisztában a továbbképzés és az átképzés szükségességével. A Deloitte azt javasolja, hogy a kormányok és a hatóságok tájékoztassák a munkavállalókat, és mutassanak pozitív példát az új technológiák bevezetésével.
• A kormányoknak megfelelő környezetet kell biztosítaniuk az érdekelt felek számára a készséghiány kezeléséhez. Bár a munkavállalók úgy vélik, hogy az oktatási és képzési politikákat prioritásként kell kezelni, úgy érzik, hogy a képzés biztosítása nagyrészt a munkáltatók, nem pedig a hatóságok feladata. A Deloitte azt javasolja, hogy a vállalatok a tanulási kultúra kialakításával vállaljanak vezető szerepet a technológiai átmenetben, a kormányok pedig fektessenek be a szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba.

A 2019. évi európai munkaerőfelmérésről és a Deloitte megállapításairól további információk a Deloitte Insights weboldalon találhatók.

 

Kapcsolódó linkek:

Deloitte Insights

 

További információ:

Európai Foglalkoztatási Napok

Drop’pin@EURES

Az Ön EURES-tanácsadója

Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban

EURES állásadatbázis

Az EURES szolgáltatásai munkaadóknak

EURES rendezvénynaptár

Közelgő online események

Az EURES a Facebookon

Az EURES a Twitteren

Az EURES a LinkedInen