Megélhetési költségek az EU-ban

Az uniós polgárságnak kétségtelenül számos előnye van. Az egyik legfőbb előnye, hogy az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabadon mozoghatnak az egész EU-ban. A megélhetési válsággal kapcsolatos aggodalmak azonban folyamatosan nőttek: az európaiak 93%-a komolyan aggódik amiatt, hogyan fog megbirkózni a problémával. A jelenlegi helyzet fényében tekintsük át, hogy a költségek szempontjából mit is jelent valójában az EU-ban élni.

Először is, a megélhetési költségek jelentősen eltérhetnek az EU-n belül. A nyugat-európai országok (pl. Franciaország, Norvégia) általában drágábbak, mivel erősebb a gazdaságuk. Másrészről az olyan országok, mint Magyarország és Bulgária, összességében megfizethetőbbek lehetnek. Példaként említhetők egy norvégiai lakos havi megélhetési költségei (1125,2 euro) szemben egy Bulgáriában élő személy megélhetési költségeivel (606,5 euro).

Az alábbiakban ismertetjük a megélhetési költségek számításának fő tényezőit, bemutatva az egyes uniós országok közötti eltéréseket.

Lakásszektor

2015 és 2023 között a lakásárak az EU-ban majdnem megduplázódtak. A legnagyobb növekedést Magyarországon (173%), a legalacsonyabbat pedig Finnországban (5%) regisztrálták. Az európaiak több mint kétharmadának van saját otthona, de azok számára, akik bérelnek, Bulgária kínálja a legolcsóbb lehetőségeket, Svájc pedig a spektrum másik végén helyezkedik el (550 euro, illetve 2543 euro egy egyszobás lakásért).

Villamosenergia-számlák

Az uniós polgárok számára további aggodalomra ad okot a Covid19-világjárvány által kiváltott energiaválság, amelyet 2022-ben az Ukrajna elleni orosz invázió tovább súlyosbított. Az energiaárak rekordszintre emelkedtek, ami sok embert a szegénység szélére sodort. Bár az energiapiac azóta többnyire stabilizálódott, az árak sehol sem közelítenek a világjárvány előtti szintekhez. 2024 elején a legmagasabb háztartási villamosenergia-árakat Németországban (0,3951 euro/KWh), a legalacsonyabbakat pedig Magyarországon (0,1094 euro/KWh) figyelték meg.

Tömegközlekedés

A tömegközlekedés mindig a legokosabb megoldás, mind a környezet, mind a pénztárca szempontjából. A különbségek azonban itt is meredekek lehetnek. Egy egyhónapos bérlet Írországban például 115 euróba kerül, míg Romániában csak 13,06 euróba.

Szabadidő

Milyen lenne az élet egy éttermi vacsora, egy jó mozifilm vagy egy baráti kávézás nélkül? Egy kétszemélyes étkezés egy középkategóriás étteremben Berlinben 65 euróba, Bukarestben pedig 50 euróba kerül. Egy mozijegy ára Svájcban körülbelül 21 euro, míg Portugáliában 7,50 euro. Portugáliában egy csésze kávé mindössze 1,50 euróba kerül, de Dániában a koffeines frissítőért körülbelül 4 eurót kell fizetni.

Élelmiszeripar

Az élelmiszerárak szintén eltérőek az egyes uniós országokban: Athénban 1 kg alma 1,90 euro, míg Stockholmban 2,88 euro. A kenyérre, gabonára, húsra és halra vonatkozó árdiagram csúcsán Svájc helyezkedik el, míg ezek a termékek Romániában (kenyér, gabona, hal) és Szlovákiában (hús) a legolcsóbbak.

Boldogságindex

Létezik egy olyan dolog, amelyhez nem tartozik árcímke, de lehet, hogy éppen ez a legértékesebb. A World Happiness Report 2024 szerint Finnország még mindig az első helyen áll, és nagyon szorosan mögötte Dánia következik. Mind az öt skandináv ország az első 10 ország között található.

Munka miatt külföldre költözik és az igényeinek és költségvetésének megfelelő szállást keres? Hasznos tippekért tekintse meg a Lakáskeresés az EU-ban De hol kezdjük? című cikket.

Kapcsolódó linkek:

Eurostat-OECD Methodological Manual on Purchasing Power Parities (Az Eurostat és az OECD vásárlóerő-paritásról szóló módszertani kézikönyve)

Eurostat - Comparative price levels of consumer goods and services (Eurostat – A fogyasztási cikkek és szolgáltatások összehasonlító árszintjei

További információ:

Európai Foglalkoztatási Napok

Az Ön EURES-tanácsadója

Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban

EURES állásadatbázis

Az EURES szolgáltatásai munkaadóknak

EURES rendezvénynaptár

Közelgő online események

Az EURES a Facebookon