Élet- és munkakörülmények: Magyarország

Magyarországon munkaközvetítő tevékenységet az állami foglalkoztatási szolgálat szervei (a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szervei), valamint az erre felhatalmazással rendelkező magán-munkaközvetítők folytathatnak. A munkát kereső személlyel szemben díjat nem lehet felszámolni. Magán-munkaközvetítést belföldi székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, amennyiben a székhelye szerinti illetékes kormányhivatal munkaügyi központja nyilvántartásba vette. 

Mind a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaihoz, mind a magán-munkaközvetítőkhöz bárki fordulhat segítségért (tehát nem csak a regisztrált álláskeresők).

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) internetes oldalán elérhetők a szolgáltatással kapcsolatos információk. A Virtuális Munkaerőpiac Portálon (VMP) meg lehet tekinteni az aktuális üres álláshelyeket. A munkaadók a VMP oldalán rögzíthetik állásajánlataikat. Az NFSZ portálról elérhető az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) közvetítő rendszere is, ahol szintén található információ a magyarországi betöltetlen álláshelyekről.

Az állami és magán közvetítő szolgálatok mellett számos állásportál, toborzási események, hirdetési újságok és közösségi oldalak (LinkedIn, Facebook), valamint személyes kapcsolatrendszer is használhatók az önálló álláskereséshez. 

Hivatkozások:

A szakmai önéletrajzot magyar és az állástól függően angol nyelven is el kell készíteni. Ez nagyjából megfelel a többi európai országban is alkalmazott önéletrajz-szabványnak, általában elektronikusan, nyomtatva, illetve amennyiben a hirdetés külön előírja, kézzel kell elkészíteni. A pályázathoz mellékeljük a munkakörhöz szükséges végzettséget igazoló dokumentumok, nyelvvizsga-bizonyítványok másolatait.

Az egész önéletrajz 1, maximum 2 oldal terjedelmű legyen, és tartalmazza az alábbi adatokat:

• Személyes adatok és pontos elérhetőségek
• Iskolai végzettség (időrendben visszafelé)
• Tanfolyamok, szakképesítés (időrendben visszafelé)
• Munkahelyek, szerzett munkatapasztalatok Számítástechnikai ismeretek
• Nyelvtudás, jogosítvány
• Egyéb releváns készségek, kompetenciák
• Hobbi, szabadidős tevékenység.

A motivációs levél az állás meghirdetőjének, illetve a potenciális munkáltatónak címezve tartalmazza azokat a fontos információkat, amelyek nem kerültek be az önéletrajzba. Fejtsük ki, hogy honnan szereztünk tudomást az állásról, milyen pozíciót kívánunk megpályázni, milyen, a betöltendő állás szempontjából fontos készségekkel, képességekkel rendelkezünk, miért tartjuk magunkat a legalkalmasabb jelöltnek az állásra, mik a céljaink, terveink stb. A motivációs levél ne legyen több egy oldalnál, és – eltérően az önéletrajztól – (amennyiben papíron adjuk be a jelentkezést) minden esetben írjuk alá kézzel. Fontos, hogy a kísérőlevél és az önéletrajz harmonikus egységet alkosson és tartalmilag reflektáljon az álláshirdetésben vagy a pozíció leírásában szereplő elvárásokra.

Érdemes megadni referenciát is, ami lehet olyan munkahelyi tapasztalat, amire büszkék vagyunk, vagy olyan szakemberek, akik objektív – de valószínűleg inkább pozitív – képet tudnak rólunk festeni. Ha van ilyen, előre beszéljük meg az illetővel, hogy feltüntethetjük-e az önéletrajzon, méghozzá telefonszámmal, beosztással, cégnévvel együtt.

A munkaadók, toborzók előreláthatóan utánanéznek a jelentkezőnek, ezért annak online megjelenéseit, közösségi média profiljait (pl. Facebook, Instagram, LinkedIn) is meg fogják nézni, érdemes ezért ezek minőségére is odafigyelni.

Hivatkozások:

Meghatározás

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Jogosultság

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Végrehajtás

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Élet- és munkakörülmények

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Hol találni lehetőségeket

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Finanszírozás és támogatás

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Hol hirdethetők lehetőségek

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Finanszírozás munkaadóknak

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Jogi keretrendszer és a sémák leírása

A Magyarországon működő szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy (a továbbiakban együtt: diák) szakképzési munkaszerződés keretében vehet részt szakirányú oktatásban a duális képzőhelynél.

A szakképzési munkaszerződéssel szakképzési munkaviszony jön létre a diák és a duális képzőhely között. A szakképzési munkaszerződéssel a diák elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, a duális képzőhely pedig vállalja a diák szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és kötelezettséget vállal a diák számára a szakképzési törvényben meghatározottak szerinti juttatások nyújtására.

A diák a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért munkabérre jogosult. A vonatkozó jogszabály a munkabér havi összegét a tárgyév első hónapjának napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összegének adott százalékában határozza meg. A munkabér mellett a diákot egyéb juttatásként – a tanév szorgalmi időszakát követő július és augusztus hónapokra is – megilletik a duális képzőhelyen a diák által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is.

A szakképzési munkaviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) kell alkalmazni a szakképzési törvényben meghatározott eltérésekkel. Ez alapján a diákot megilletik a munkavállalót az Mt. alapján vagy ahhoz kapcsolódóan megillető jogosultságok, így különösen az érdekvédelem, a munkavédelem, a munkabér és a pihenőidő. A diákot terhelik ugyanakkor a munkavállalók kötelezettségei is, amelyek egyes esetben diák tekintetében sajátosan alakulnak. A diákot a duális képzőhely a szakképző intézménnyel együtt értékeli, illetve minősíti.

A szakképző intézmények mellett a gazdasági kamara (www.mkik.hu és www.nak.hu) is fontos szerepet tölt be a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő megszervezésének elősegítésében: alkalmassági vizsgálatot követően kijelölt hatóságként nyilvántartásba veszi a duális képzőhelyeket, majd ellenőrzi a szakképzéssel összefüggő tevékenységüket.

Hivatkozások:

Jogosultság

Nincs elérhető információ

Hol találni lehetőségeket

Hivatkozások:

Finanszírozás és támogatás

Nincs elérhető információ

Hol hirdethetők lehetőségek

Hivatkozások:

Finanszírozás munkaadóknak

Hivatkozások:

Az áruk szabad mozgása az európai egységes piac egyik sarokköve.

Az áruk EU-n belüli szabad mozgását gátló nemzeti akadályok felszámolása az uniós szerződésekben rögzített elvek egyike. Egy hagyományosan protekcionista kiindulópontból nézve az EU országai folyamatosan feloldják a korlátozásokat, hogy „közös” vagy „egységes” piacot hozzanak létre. Ez a határok nélküli európai kereskedelmi térség létrehozására irányuló kötelezettségvállalás nagyobb jóléthez és új munkahelyek teremtéséhez vezetett, és az EU-t az Egyesült Államokhoz és Japánhoz mérhető globális kereskedelmi szereplővé tette.

Bár Európa elkötelezte magát az összes belső kereskedelmi akadály felszámolása iránt, a gazdaságnak nem minden ágazatát harmonizálták. Az Európai Unió úgy döntött, hogy európai szinten szabályozza azokat az ágazatokat – például a gyógyszereket vagy az építési termékeket –, amelyek nagyobb kockázatot jelenthetnek az európai polgárok számára. A termékek többsége (amelyek „alacsonyabb kockázatot” jelentenek) az úgynevezett kölcsönös elismerés elvének hatálya alá tartozik, ami azt jelenti, hogy lényegében minden, a tagállamok valamelyikében jogszerűen előállított vagy forgalmazott termék szabadon mozoghat és forgalmazható az EU belső piacán.

Az áruk szabad mozgásának korlátai

Az EU-Szerződés feljogosítja a tagállamokat arra, hogy korlátokat szabjanak az áruk szabad mozgásának, ha olyan konkrét közös érdek áll fenn, mint amilyen többek között például a környezet védelme, a polgárok egészsége vagy a közrend. Ez például azt jelenti, hogy ha egy tagállam nemzeti hatóságai szerint egy termék behozatala potenciális veszélyt jelent a közegészségre, a közerkölcsre vagy a közrendre, akkor megtagadhatják vagy korlátozhatják a piacra jutást. Ilyen termékek például a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy bizonyos energiaitalok.

Bár az áruk más tagállamban történő vásárlására általában nincsenek korlátozások, amennyiben azok személyes használatra szolgálnak, bizonyos termékkategóriákra, például az alkoholra és a dohányra azonban számos európai korlátozás vonatkozik.

A tőke szabad mozgása

A belső piac működésének másik alapvető feltétele a tőke szabad mozgása. Ez az uniós jogszabályok által biztosított négy alapvető szabadság egyike, és az európai pénzügyi piacok integrációjának alapját képezi. Az európaiak ma már bármely uniós tagállamban kezelhetik és befektethetik pénzüket.

A tőkepiacok liberalizációja kulcsfontosságú pontja az EU-n belüli gazdasági és monetáris integráció folyamatának. Ez volt az európai gazdasági és monetáris unió (GMU) és a közös valuta, az euró létrehozása felé tett első lépés.

Előny

A tőke szabad mozgásának elve nemcsak az Unión belüli pénzügyi piacok hatékonyságát növeli, hanem számos előnnyel is jár az uniós polgárok számára. A magánszemélyek jelentős korlátozások nélkül végezhetnek sokfajta pénzügyi műveletet az EU-n belül. Például a személyek nem sok korlátozás mellett végezhetik el a következőket:

1. egyszerű bankszámlanyitás,
2. részvényvásárlás,
3. befektetés vagy
4. ingatlanvásárlás

egy másik tagállamban. Az uniós vállalatok más európai vállalkozásokba fektethetnek be, azoknak tulajdonosai és irányítói lehetnek.

Kivételek

Ezen elv alól bizonyos kivételek mind a tagállamokon belül, mind harmadik országokban alkalmazandók. Ezek főként az adózáshoz, a prudenciális felügyelethez, a közrendet érintő megfontolásokhoz, a pénzmosáshoz és az EU közös kül- és biztonságpolitikája keretében elfogadott pénzügyi szankciókhoz kapcsolódnak.

Az Európai Bizottság folytatja a pénzügyi szolgáltatások szabad piacának kiteljesítését azáltal, hogy új pénzügyi integrációs stratégiákat hajt végre annak érdekében, hogy még könnyebbé tegye a polgárok és a vállalkozások számára pénzük EU-n belüli kezelését.

A lakáskeresésben – akár bérelni, akár vásárolni szeretnék az ingatlant – segítenek az ingatlanközvetítő és -forgalmazó irodák, hirdetési újságok, ingatlanos honlapok, közösségi oldalak. 

2025 elejére az új lakások piacán országosan közel 7200 eladásra kínált új lakásból eddig 2400 esetében érkeztek meg a részletes adatok. Ezek átlagosan 61,2 millió forintba kerültek, ami enyhe növekedést jelent a 2024-es év azonos időszakához képest, amikor az átlagár 59,8 millió forint volt. Az új lakások négyzetméterára országosan 1,04 millió forint körül alakult.

Budapesten 2024 I–III. negyedévében egy új lakás átlagosan 75 millió forintba került, ami 5 millió forintos növekedést jelent az előző évhez képest. A fővároson kívül továbbra is csak néhány nagyobb városban történt jelentősebb számú új lakáseladás. Például:

·         Siófokon az átlagos négyzetméterár meghaladta a budapesti szintet, 1,35 millió forint volt,

·         Győrben 860 ezer,

·         Kecskeméten 780 ezer,

·         Nyíregyházán pedig 660 ezer forint körül mozgott a négyzetméterár.

A használt lakások piacán 2024 III. negyedévében az átlagos eladási ár 28,1 millió forint volt. A használt lakások átlagos négyzetméterára 472 ezer forintra emelkedett, ami mérsékelt növekedést jelent az előző negyedévekhez képest.

Budapesten egy használt lakás átlagosan 48,6 millió forintba került, ami enyhe növekedés az előző negyedévhez képest. A négyzetméterár 915 ezer forint körül alakult. A fővárosban a különböző épülettípusok árai vegyesen alakultak:

·         A családi házak négyzetméterára 4,8%-kal nőtt, átlagosan 719 ezer forintra,

·         A társasházi lakások ára 1,2%-kal emelkedett,

·         A panellakások ára pedig nagyjából stagnált.

Egy kisebb (50–70 m²-es) lakás havi bérleti díja 170–220 ezer forint között mozog rezsiköltségek nélkül, de az albérleti díjak erősen eltérhetnek az ország különböző részein.

Albérletkereséskor érdemes figyelni a közösségi oldalakon és csoportokban megjelenő hirdetésekre is. Bérlőként továbbra is fontos felkészülni olyan váratlan helyzetekre, mint például a lakás tulajdonosváltása, amely miatt rövid időn belül új albérlet után kell nézni.

A lakáskeresés és döntéshozatal során az ár mellett továbbra is kiemelten fontos szempontok: a lakás állapota, elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatok, a környék jellege, valamint a szomszédok megbízhatósága.

Érdemes mindig tisztázni a társasházi közös költség (amely magában foglalja a ház takarításának, a szemétszállításnak, a karbantartásnak a díját) és az egyéb közüzemi díjak mértékét. Rendelkezik-e a lakás külön víz-, gáz- és villanyórával, mert régebbi lakásokban előfordulhat még az átalánydíjas elszámolás (nincsenek elkülönült mérőórák), amely becslésen alapul. Minden esetben pontosan dokumentált mérőóraállással célszerű átvenni a lakást, tisztázva azt is, hogy milyen ütemben, rendszeres fogyasztásmérés (havi/negyedéves/féléves/éves diktálás) alapján vagy általándíjjal történik-e az elszámolás.

Hivatkozások:

Magyarországra történő költözés esetén első lépésként érdemes tájékozódni arról, hogy a leendő lakóhelyen és annak környékén milyen típusú oktatási intézmények érhetők el, és van-e bennük szabad férőhely a gyermek számára. Nagyon fontos, hogy a gyermek korábbi iskolájából minden beiratkozáshoz szükséges dokumentumot – például bizonyítványt, értékelést, orvosi igazolásokat – elhozzanak.

Magyarországon a nevelési-oktatási intézmények rendszere a következő:

·         Óvoda (3–6 éves korig),

·         Általános iskola (1–8. évfolyam),

·         Középiskola (4, 6 vagy 8 osztályos gimnázium, szakközépiskola, technikum),

·         Felsőoktatás (főiskola, egyetem, szakmai képzések).

Az általános iskolák és a négyosztályos középiskolák esetében továbbra is érvényesül a területiség elve, vagyis elsődlegesen a körzetbe tartozó gyermekeket fogadják. A fennmaradó helyekre más településről is jelentkezhetnek.

A 6 és 8 osztályos gimnáziumokba csak felvételi vizsga alapján lehet bekerülni – itt a területiség nem számít. Általános iskolába és óvodába rendszerint nincs szükség felvételire, míg a középiskolákba és felsőoktatási intézményekbe központi írásbeli és/vagy szóbeli vizsgák alapján lehet bejutni.

Az óvoda és általános iskola kiválasztásánál általában a lakóhely közelsége a döntő tényező, míg középiskola választáskor már a gyermek képességeit és céljait veszik figyelembe. A gimnáziumok, technikumok rangsorairól érdemes előre tájékozódni – ezekben az érettségi-, nyelvvizsga-, tanulmányi verseny- és felvételi eredmények játszanak szerepet.

Szakképzési munkaviszony

A Magyarországon működő szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy (a továbbiakban együtt: diák) szakképzési munkaszerződés keretében vehet részt szakirányú oktatásban a duális képzőhelynél.

A szakképzési munkaszerződéssel szakképzési munkaviszony jön létre a diák és a duális képzőhely között. A szakképzési munkaszerződéssel a diák elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, a duális képzőhely pedig vállalja a diák szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és kötelezettséget vállal a diák számára a szakképzési törvényben meghatározottak szerinti juttatások nyújtására.

A diák a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért munkabérre jogosult. A vonatkozó jogszabály a munkabér havi összegét a tárgyév első hónapjának napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összegének adott százalékában határozza meg. A munkabér mellett a diákot egyéb juttatásként – a tanév szorgalmi időszakát követő július és augusztus hónapokra is – megilletik a duális képzőhelyen a diák által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is.

A szakképzési munkaviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) kell alkalmazni a szakképzési törvényben meghatározott eltérésekkel. Ez alapján a diákot megilletik a munkavállalót az Mt. alapján vagy ahhoz kapcsolódóan megillető jogosultságok, így különösen az érdekvédelem, a munkavédelem, a munkabér és a pihenőidő. A diákot terhelik ugyanakkor a munkavállalók kötelezettségei is, amelyek egyes esetben diák tekintetében sajátosan alakulnak. A diákot a duális képzőhely a szakképző intézménnyel együtt értékeli, illetve minősíti.

A szakképző intézmények mellett a gazdasági kamara (www.mkik.hu és www.nak.hu) is fontos szerepet tölt be a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő megszervezésének elősegítésében: alkalmassági vizsgálatot követően kijelölt hatóságként nyilvántartásba veszi a duális képzőhelyeket, majd ellenőrzi a szakképzéssel összefüggő tevékenységüket.

Esélyegyenlőség és támogatások

Magyarországon az EU-s állampolgárok gyermekei a magyar diákokkal azonos jogokat élveznek:

·         jogosultak tanulmányi ösztöndíjra,

·         igényelhetnek diákigazolványt (nappali tagozaton),

·         részt vehetnek államilag támogatott oktatásban,

·         több helyen elérhető idegen nyelvű vagy nemzetiségi oktatás (pl. német, szlovák, román, horvát nyelven is).

2024 végére Magyarországon közel 1 millió 30 ezer háztartásban él iskoláskorú gyermek, a diákok száma meghaladja az 1,48 millió főt. Az iskoláztatásra jutó átlagos havi költség kb. 16 200 forint/fő. Iskolakezdéskor egy általános iskolás gyermekre a családok átlagosan 35–45 ezer forintot költenek tanszerekre, ruházatra és egyéb eszközökre.

A magyar oktatási rendszerben jelentős támogatások érhetők el:

·         a tanulók 95%-a ingyenesen vagy kedvezményesen kapja a tankönyveket,

·         az iskolások több mint 60%-a jogosult kedvezményes vagy térítésmentes iskolai étkeztetésre.

Hivatkozások: 

A személyek szabad mozgása elvének végrehajtása, amely európai integrációnk egyik sarokköve, olyan gyakorlati szabályok bevezetését jelentette, amelyek azt biztosítják, hogy a polgárok szabadon és könnyen utazhassanak az Európai Unió bármely tagállamába. Az EU-n belül saját autóval történő utazás sokkal egyszerűsödött. Az Európai Bizottság számos közös rendeletet hozott a vezetői engedélyek kölcsönös elismerésére, a gépjármű-biztosítás érvényességére, valamint az autók fogadó országban történő nyilvántartásba vételének lehetőségére vonatkozóan.

Vezetői engedély az EU-ban

Az EU harmonizált vezetőiengedély-mintát és további minimumkövetelményeket vezetett be a vezetői engedély megszerzésére vonatkozóan. Ennek köszönhetően várhatóan csökkenni fog azoknak a járművezetőknek a száma Európa közútjain, akik veszélyeztetik mások biztonságát – függetlenül attól, hogy hol tettek járművezetői vizsgát.

2013. január 19. óta az uniós országok által kiállított valamennyi vezetői engedély külseje és tapintása egyforma. Az engedélyeket a hitelkártyák méretével és alakjával megegyező méretű és alakú műanyag kártyára nyomtatják.

A vezetői engedély közigazgatási érvényességi idejét harmonizálták, és ez a motorkerékpárok és a személygépkocsik esetében 10 és 15 év között van. Így a hatóságok rendszeresen új biztonsági elemekkel egészíthetik ki az okmányokat, hogy nehezebb legyen azokat hamisítani vagy manipulálni, és a vezetői engedéllyel nem rendelkező vagy a vezetéstől eltiltott személyek nehezebben tudják majd megtéveszteni a hatóságokat – akár a saját országukban, akár más uniós tagállamban.

Az új európai vezetői engedély a veszélyeztetett úthasználókat is védi azáltal, hogy fokozatos hozzáférést biztosít a motorkerékpárok és más motoros kétkerekű járművek számára. A „fokozatos hozzáférés” rendszere azt jelenti, hogy a járművezetők csak azután válnak jogosulttá nagyobb járművek vezetésére, hogy elegendő tapasztalatra tettek szert kisebb motorkerékpárokon. A kismotorok külön kategóriát fognak képezni, amelynek a jelölése AM lesz.

Ön csak abban az országban kaphat vezetői engedélyt, ahol életvitelszerűen vagy rendszeresen él. Főszabályként ez az az ország, ahol Ön személyes okokból vagy munkavégzéshez kapcsolódóan legalább 185 napot tölt egy-egy naptári évben.

Előfordulhat, hogy valaki egyszerre két vagy több uniós országhoz is kötődik személyes vagy munkával kapcsolatos okokból. Ilyenkor az az ország számít szokásos tartózkodási helynek, ahová személyes kötelékek fűzik, feltéve hogy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltétel nem alkalmazandó azokra, akik meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából költöznek egy időre valamelyik uniós tagállamba.

Ha Ön azért költözik külföldre, hogy ott főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytasson, szokásos tartózkodási helye nem változik meg. Ennek ellenére igényelhet vezetői engedélyt a fogadó országban, ha bizonyítani tudja, hogy legalább 6 hónapja ott tanul.

Az autó regisztrációja a fogadó országban

Ha Ön hazájából letelepedési szándékkal egy másik uniós országba költözik, és magával viszi személygépkocsiját, azt nyilvántartásba kell ott vetetnie, és be kell fizetnie a személygépkocsira vonatkozó összes adót.

Az EU nem szabályozza egységesen a gépjármű-nyilvántartást és a hozzá kapcsolódó adókat. Bizonyos országok mentességet biztosítanak a regisztrációs adó alól azon személyek esetében, akik tartósan szándékoznak letelepedni az országban.

Ha szeretné megtudni, kaphat-e adómentességet, ellenőrizze annak az országnak az alkalmazandó határidőit és feltételeit, ahová költözni szeretne.

A pontos szabályokról és határidőkről tudakozódjon a tagállami hatóságoknál: https://europa.eu/youreurope/citizens/vehicles/registration/registration-abroad/index_hu.htm.

Gépjármű-biztosítás

Az uniós polgárok bármelyik uniós országban biztosíthatják gépjárművüket, amennyiben a kiválasztott biztosítótársaság a fogadó nemzeti hatóságtól engedélyt kapott a kapcsolódó biztosítási kötvények kiállítására. Egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társaság csak bizonyos feltételek teljesülése esetén jogosult a kötelező polgári jogi felelősségbiztosításra kötvényt értékesíteni. A biztosítás az Unió egész területén érvényes, függetlenül attól, hogy hol történik a baleset.

Adózás

A gépjárművek hozzáadottérték-adóját (héa) rendszerint abban az országban kell megfizetni, ahol a gépkocsit megvásárolják, bár bizonyos feltételek mellett a héát a rendeltetési országban kell megfizetni.

Az egyik uniós tagállamban vásárolt és egy másik uniós tagállamban történő nyilvántartásba vételre szánt járműre vonatkozó szabályokról további információk a https://europa.eu/youreurope/citizens/vehicles/registration/taxes-abroad/index_hu.htm linken találhatók.

Magyarország a schengeni térség teljes jogú tagja, így az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak, valamint Svájcnak az állampolgárai – azaz az uniós polgárok – érvényes útlevél vagy személyazonosító igazolvány birtokában szabadon beutazhatnak Magyarországra, és vízummentesen tartózkodhatnak az országban legfeljebb három hónapig.

Magyarország részese annak az 1957. december 13-án, Párizsban aláírt európai megállapodásnak, amely lehetővé teszi, hogy az aláíró tagállamok polgárai éven belül lejárt útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal is beléphessenek az országba, amennyiben a tartózkodás nem haladja meg a 90 napot. Ez a szabály jelenleg is érvényben van.

Nem uniós állampolgárok – családtagok beutazása

Az uniós polgárok nem uniós állampolgárságú családtagjai is jogosultak a belépésre, amennyiben:

·         érvényes úti okmánnyal rendelkeznek,

·         és amennyiben vízumköteles országból érkeznek, akkor beutazási vízumot is kell igényelniük.

Ez a vízum díjmentes, és gyorsított eljárásban bocsátják ki.

Kivétel: nem szükséges vízum, ha a családtag olyan tartózkodási kártyával rendelkezik, amelyet egy másik EU-tagállam adott ki az uniós polgár hozzátartozójaként. Ebben az esetben szabadon beléphet Magyarország területére.

Tartózkodás Magyarországon

Az első 3 hónap

·         Az uniós polgárt és az ő vele utazó vagy hozzá csatlakozó családtagjait az első 90 nap során nem terheli sem regisztrációs, sem bejelentkezési kötelezettség.

·         Tartózkodásuk jogszerű, ha rendelkeznek érvényes okmánnyal.

Három hónapot meghaladó tartózkodás

Ha az uniós polgár vagy családtagja 90 napnál hosszabb időre kíván Magyarországon maradni, akkor az alábbi feltételek valamelyikének teljesülnie kell:

·         munkát vállal vagy önálló vállalkozást folytat,

·         tanulmányokat végez magyarországi intézményben,

·         vagy saját forrásból biztosítani tudja megélhetését és egészségbiztosítását önmaga és családtagjai számára.

Bejelentési kötelezettség:

·         Az uniós polgárnak regisztrációs igazolást kell igényelnie,

·         a nem uniós családtagnak pedig tartózkodási kártyát, amely legfeljebb 5 évig érvényes.

Ez a dokumentum igazolja a jogszerű magyarországi tartózkodást, és lehetővé teszi az állandó lakóhely létesítését.

Lakcímbejelentés és lakcímkártya

·         A tartózkodási jog elismerése után az illetékes kormányhivatal automatikusan kiadja a lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártya).

·         Későbbi lakóhelyváltozást az új lakcím szerint illetékes önkormányzati kormányablaknál vagy okmányirodánál kell bejelenteni.

Tartózkodással kapcsolatos hatóságok Magyarországon

Magyarországon a külföldiek tartózkodásával kapcsolatos ügyekért – a vízumügyek kivételével – elsősorban a Belügyminisztérium, valamint annak alárendelt szerve, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) és regionális igazgatóságai felelősek. (Korábban: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal.)

A vízumkiadás és vízumpolitika terén a hatáskör elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztériumé (KKM), különösen a magyar külképviseleteken történő vízumigénylések esetében.

Az OIF hivatalos honlapján (https://oif.gov.hu) magyar, angol és német nyelven elérhetők:

• az eljárásrendek (pl. regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, letelepedési engedély),
• az ügyintézés feltételei,
• a regionális igazgatóságok és ügyfélszolgálatok elérhetőségei.

Állandó tartózkodás és kiutasítás szabályai

Az uniós polgárt és nem uniós családtagját 5 év jogszerű és megszakítás nélküli magyarországi tartózkodás után állandó tartózkodási jog illeti meg. Ezt a jogot az állandó tartózkodási kártya igazolja.

Kiutasítás kizárólag kivételes esetben lehetséges, például ha:

• az érintett nem tett eleget a kiutazási kötelezettségének,
• hamis adatokat közölt vagy valótlan tényekre hivatkozott a beutazás vagy tartózkodás során,
• tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország társadalmának alapvető érdekeire – különösen:
  • a közrendre,
  • közbiztonságra,
  • nemzetbiztonságra,
  • vagy a közegészségügyre.

Amennyiben egy uniós polgár vagy annak családtagja már a tartózkodás első három hónapja alatt olyan közegészségügyet veszélyeztető betegséggel küzd, amely kötelező ellátást indokolna, de megtagadja az egészségügyi beavatkozást, akkor kiutasítható. Azonban három hónap elteltével már ez az indok önmagában nem szolgálhat a kiutasítás alapjául.

Hivatkozások:

Beutazás előtti teendők

• Nem uniós állampolgárságú családtag esetén, ha vízumkötelezett államból érkezik, vízumot kell igényelni a magyar külképviseleten (konzulátuson) még az országba érkezés előtt.
• Célszerű előzetesen kiváltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EHIC) vagy más megfelelő nyomtatványt (pl. S1 vagy korábbi nevén E121), amely a tartózkodási jog elismeréséhez szükséges lehet, különösen akkor, ha nem történik munkavégzés.
• Amennyiben nincs tervezett munkavégzés, a tartózkodási kérelemhez igazolni kell az anyagi önellátás képességét (pl. bankszámlakivonat, eltartási nyilatkozat).
• Munkavállalási szándék esetén célszerű előkészíteni:
  • végzettséget igazoló dokumentumokat (pl. diploma, oklevél),
  • korábbi munkaviszonyok igazolását,
  • valamint ezek hivatalos fordítását, ha a magyar munkáltató igényli.
• A lakhatás kezdetben általában átmeneti – érdemes előre lefoglalni ideiglenes szállást, a végleges bérleti vagy vásárlási ügyintézés pedig érkezés után Magyarországon könnyebb.
• Uniós polgárok lakást bérelhetnek vagy vásárolhatnak külön engedély nélkül.
• Diákok esetében:
  • szükséges a felvételi igazolás,
  • és célszerű előre intézni a kollégiumi elhelyezést vagy más lakhatási formát.
• Gyermekes családok számára fontos, hogy az óvodai, iskolai jelentkezéseket időben megkezdjék:
  • Magyarországon 3 éves kortól kötelező óvodába járni,
  • ez alól csak indokolt szülői kérelem alapján adható felmentés.
• Általános iskolai beiratkozás előzetes kapcsolatfelvételt igényel az intézménnyel, valamint bejelentkezést a lakcím szerinti körzetbe.
• Hosszabb távú átköltözésnél gondoskodni kell a személyes tárgyak, bútorok szállításáról is.
• Az EGT-tagállamban kiadott uniós vezetői engedély a lejáratig Magyarországon érvényes, utána egyszerű cserével érvényesíthető.
  A nem uniós családtagok esetében azonban vezetői engedélyt cserélni kell magyar okmányra.
• Az uniós polgárok is jogosultak tömegközlekedési kedvezményekre (pl. nyugdíjas, diák), valamint mozgáskorlátozott parkolási igazolványukat Magyarország kölcsönösségi alapon elismeri.

 Érkezés utáni legfontosabb lépések

1. Tartózkodás bejelentése:
   • Az első lépés a tartózkodási jog bejelentése és a szükséges okmányok (regisztrációs igazolás / tartózkodási kártya) kérelmezése az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál (OIF).
   • A folyamat részeként az OIF továbbítja a lakcímadatokat a Kormányhivatal felé, amely postán kiküldi a lakcímkártyát.
2. Adó- és TAJ-szám:
   • Munkavállalóknál ezeket a foglalkoztató szervezet intézi.
   • Vállalkozók (egyéni vagy társas) esetében önállóan kell igényelni az adószámot és a társadalombiztosítási (TAJ) számot.
3. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
   • A munkába állás előtt orvosi vizsgálaton kell részt venni, különösen fizikai vagy közszolgálati munkakörök esetén.

Hivatkozások: 

A munka és a foglalkoztatás minősége – létfontosságú kérdés, amely jelentős gazdasági és emberi hatással is jár

A jó munkakörülmények fontosak az európai munkavállalók jóléte szempontjából. Ezek

• hozzájárulnak az európaiak testi és lelki jólétéhez, és
• hozzájárulnak az EU gazdasági teljesítményéhez.

Emberi szempontból a munkakörnyezet minősége nagyban befolyásolja az európai munkavállalók munkával és magánélettel való általános elégedettségét.

Gazdasági szempontból a színvonalas munkakörülmények a gazdasági növekedés hajtóerejeként működnek, és megalapozzák az Európai Unió versenypozícióját. A munkahellyel való nagyfokú elégedettség fontos tényező az uniós gazdaság magas szintű termelékenységének elérésében.

Ezért az Európai Unió számára alapvető fontosságú egy olyan fenntartható és kellemes munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának előmozdítása, amely támogatja az európai munkavállalók egészségét és jólétét, és megfelelő egyensúlyt teremt a munkaidő és a nem munkával töltött idő között.

A munkakörülmények javítása Európában: az Európai Unió egyik fontos célkitűzése.

Az EU egyik prioritása, hogy kedvező munkakörülményeket biztosítson az európai polgárok számára. Az Európai Unió ezért együttműködik a nemzeti kormányokkal a kellemes és biztonságos munkahelyi környezet biztosítása érdekében. A tagállamok a következők révén kapnak támogatást:

• a különböző országok közötti tapasztalatcsere és közös fellépések
• a munkakörülményekre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó, az Európai Unió egész területén alkalmazandó minimumkövetelmények megállapítása

A munka és a foglalkoztatás minőségére vonatkozó kritériumok

A fenntartható munkakörülmények elérése érdekében fontos meghatározni a kedvező munkakörnyezet fő jellemzőit, ezáltal pedig a munkakörülmények minőségére vonatkozó kritériumokat.

A dublini székhelyű Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) egy olyan uniós ügynökség, amely nevéhez hűen tájékoztatást, tanácsadást és szakértelmet biztosít az élet- és munkakörülményekkel kapcsolatban. Ez az ügynökség számos kritériumot meghatározott a munkahelyek és a foglalkoztatás minőségére vonatkozóan, többek között a következőket:

• egészség és jólét a munkahelyen – ez létfontosságú kritérium, mivel a megfelelő munkakörülmények feltételezik a munkahelyi egészségügyi problémák megelőzését, a kockázatnak való kitettség csökkentését és a munkaszervezés javítását
• a munkahelyi és a munkahelyen kívüli élet összeegyeztetése – a polgárok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyensúlyt találjanak a munkahelyen töltött idő és a szabadidő között
• készségfejlesztés – a minőségi munkahely képzési, fejlesztési és karrierlehetőségeket kínál

Az Eurofound munkája hozzájárul a megfelelőbb európai élet- és munkakörülmények megtervezéséhez és kialakításához.

Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

Az Európai Bizottság sokféle tevékenységet végez annak érdekében, hogy előmozdítsa az egészséges munkakörnyezetet az uniós tagállamokban. Többek között kidolgozta a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégiát a 2021–2027 közötti időszakra. Ezt a stratégiát a nemzeti hatóságok, a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek segítségével hozták létre. Foglalkozik a digitális és zöld átállás, a munkavégzés új formái és a Covid19-világjárvány miatt a munkavállalók védelme terén jelentkező változó igényekkel. A keret ugyanakkor továbbra is foglalkozik a hagyományos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal, például a munkahelyi balesetek kockázataival vagy a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettséggel.

A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi politika célja az uniós munkavállalók jólétének tartós javítása. Figyelembe veszi a munkakörülmények fizikai, erkölcsi és szociális vonatkozásait, valamint az Európai Unió közép- és kelet-európai országokkal való bővítése által támasztott új kihívásokat. A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós előírások bevezetése jelentősen hozzájárult a munkavállalók helyzetének javulásához ezekben az országokban.

A munkakörülmények javítása az összes uniós országra vonatkozó közös minimumkövetelmények meghatározása révén

Az uniós tagállamokban fennálló élet- és munkakörülmények javítása nagyban függ a közös munkaügyi normák megállapításától. Az uniós munkajogi jogszabályok és rendeletek meghatározzák a fenntartható munkakörnyezetre vonatkozó minimumkövetelményeket, és ezeket most már valamennyi tagállamban alkalmazzák. Az említett normák javítása megerősítette a munkavállalók jogait, és ez az EU szociálpolitikájának egyik fő vívmánya.

Az oklevelek átláthatóságának és kölcsönös elismerésének jelentősége a munkavállalók szabad mozgásának alapvető kiegészítőjeként

A képesítések és a kompetenciák elismerésének lehetősége alapvető szerepet játszhat az arra vonatkozó döntésben, hogy valaki munkát vállaljon egy másik uniós országban. Ezért olyan európai rendszert kell kialakítani, amely garantálja a szakmai kompetenciák kölcsönös elfogadását a különböző tagállamokban. Csak egy ilyen rendszer biztosíthatja, hogy a szakmai képesítések elismerésének hiánya a munkavállalók Unión belüli mobilitásának akadályává váljon.

A szakmai képesítések elismerésének fő elvei az EU-ban

Alapelvként minden uniós polgár számára lehetővé kell tenni, hogy szakmáját bármely tagállamban szabadon gyakorolhassa. Sajnálatos módon ennek az elvnek a gyakorlati megvalósítását gyakran hátráltatják a fogadó ország bizonyos szakmákhoz való hozzáférésére vonatkozó nemzeti követelmények.

E különbségek leküzdése érdekében az EU létrehozta a szakmai képesítések elismerésének rendszerét. E rendszer keretein belül különbséget tesznek a szabályozott szakmák (olyan szakmák, amelyekhez a törvény szerint bizonyos képesítés szükséges) és a fogadó tagállamban jogilag nem szabályozott szakmák között.

A képesítések európai átláthatósága felé tett lépések

Az Európai Unió fontos lépéseket tett a képesítések átláthatóságának elérése érdekében Európában:

•  Fokozott együttműködés a szakoktatás és -képzés terén, azzal a szándékkal, hogy a bizonyítványok és diplomák átláthatóságának valamennyi eszközét egyetlen, felhasználóbarát eszközben egyesítsék. Ide tartoznak például az európai önéletrajzok vagy az Europass-képzések.
• Konkrét intézkedések kidolgozása a szakoktatás és -képzés elismerése és minősége terén.

Az EU-n belüli oktatási és képzési rendszerek közötti különbségek meghaladása

Az uniós tagállamok oktatási és képzési rendszerei továbbra is jelentős különbségeket mutatnak. Az EU legutóbbi bővítései, amelyek során eltérő oktatási hagyományok váltak az Unió részévé, tovább növelték ezt a sokszínűséget. Ez szükségessé teszi olyan közös szabályok létrehozását, amelyek garantálják a kompetenciák elismerését.

A nemzeti képesítési normák, oktatási módszerek és képzési struktúrák sokféleségének leküzdése érdekében az Európai Bizottság számos olyan eszközt terjesztett elő, amelyek célja a képesítések jobb átláthatóságának és elismerésének biztosítása mind tudományos, mind szakmai célokból.

1. Az európai képesítési keretrendszer

Az Európai Képesítési Keretrendszer kulcsfontosságú prioritás az Európai Bizottság számára a szakmai kompetenciák elismerésének folyamatában. A keretrendszer fő célja az, hogy kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzeti képesítési rendszerek között, és biztosítsa az oklevelek zökkenőmentes átvitelét és elismerését.

2. A Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC központok)

Az Európai Bizottság kezdeményezésére 1984-ben hozták létre a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok hálózatát. A NARIC központok a külföldi tanulmányi időszakok felsőoktatási elismerésével kapcsolatban adnak tanácsot. Az összes uniós tagállamban és az Európai Gazdasági Térség országaiban található NARIC központok létfontosságú szerepet játszanak a képesítések uniós elismerésének folyamatában.

3. Az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS)

Az európai kreditátviteli rendszer célja a külföldi tanulmányi időszakok elismerésének megkönnyítése. Az 1989-ben bevezetett rendszer úgy működik, hogy leír egy oktatási programot, és krediteket rendel annak összetevőihez. A program kulcsfontosságú kiegészítője az Erasmus nevű, kiemelkedően elismert hallgatói mobilitási programnak.

4. Europass

Az Europass a szakmai készségek átláthatóságának biztosítására szolgáló eszköz. Öt szabványosított dokumentumból áll.

• önéletrajz (CV),
• kísérőlevél-szerkesztő,
• bizonyítványkiegészítések,
• oklevélmellékletek, valamint
• Europass mobilitási dokumentum.

Az Europass rendszer egyértelműen és könnyen érthetővé teszi a készségeket és a képesítéseket Európa különböző részein. Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség minden országában nemzeti Europass-központokat hoztak létre, amelyek az Europass-rendszerrel kapcsolatos információkat kereső személyek elsődleges kapcsolattartó pontjaiként működnek.

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Az általános szabályok szerint munkavállaló az lehet, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételes esetben (pl. tanulói jogviszony mellett, iskolai szünetben) már 15 éves kortól is lehetséges a foglalkoztatás a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételek szerint.

Munkaviszony – ha a felek másként nem állapodnak meg – határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre.

Atipikus foglalkoztatási formák

A magyar jog a klasszikus munkaviszony mellett többféle atipikus foglalkoztatási formát is elismer és szabályoz, amelyek 2025-ben továbbra is népszerűek: részmunkaidős foglalkoztatás, határozott idejű munkaviszony, távmunka (home office, hibrid munkavégzés), bedolgozói jogviszony (önálló, teljesítményarányos munkavégzés), munkaerő-kölcsönzés, nevelőszülői jogviszony (speciális szociális foglalkoztatás).

A távmunka esetében a munkavégzés nem a munkáltató telephelyén történik, hanem jellemzően a munkavállaló otthonában vagy más, általa választott helyszínen. A munka elektronikus úton (számítógép, internet) kerül elvégzésre és továbbításra. A távmunka népszerűsége tovább nőtt a COVID-járványt követő években, és ma már a munkaszerződések nagy részében szerepel otthoni munkavégzés lehetősége.

Munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönbeadó (munkaerő-kölcsönző cég) a munkavállalóval munkaszerződést köt, míg a kölcsönbeadó és a tényleges foglalkoztató (aki a munkát ténylegesen irányítja) megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján működik együtt. A munkavállaló és a tényleges munkavégzési helyet biztosító cég között nincs közvetlen jogviszony.

Diákok foglalkoztatása

Az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka nem minősül munkaviszonynak, hanem polgári jogi megbízás alapján történik. Ezt elsősorban nappali tagozatos tanulók és hallgatók vehetik igénybe. Fontos, hogy a végzett munka után fizetett díjazás nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbér arányos részénél.

2025-ben a havi minimálbér bruttó 266 800 Ft, a garantált bérminimum (szakképzettséget igénylő munkakörök esetén) pedig 326 000 Ft.

Szakképzés és tanulószerződés

A szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati képzése írásbeli tanulószerződés (duális képzés) alapján történik a gazdálkodó szervezettel. A tanuló pénzbeli juttatásban részesül, amely után a foglalkoztató járulékos kedvezményekre és visszatérítésre jogosult.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás továbbra is lehetőséget biztosít rövid távú, alkalmi vagy idénymunka végzésére, az alábbi területeken: mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta munka.

Ez a forma kevesebb adminisztrációval jár: a munkaviszony telefonon vagy online bejelenthető, és a felekre csak az alapvető munkajogi szabályok vonatkoznak. Az egyszerűsített foglalkoztatás napi bérezése 2025-ben a napi minimálbér legalább 85%-a, szakképzettséget igénylő munkakör esetén a napi garantált bérminimum legalább 87%-a kell legyen.

Létezik továbbá az egyszerűsített foglalkoztatás lehetősége. Eszerint mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára, illetve filmipari statiszta munkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony meghatározott időtartamban. Az egyszerűsítés abban áll, hogy a jogviszonyra csak a legfontosabb munkajogi szabályokat kell alkalmazni, a bejelentés és kijelentés adminisztrációja is kevesebb.

A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rehabilitációs ellátásra jogosultak, álláskeresőként nyilvántartott személyek és azok, akik menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtottak be (közfoglalkoztatott) napi 4, 6 vagy 8 órás munkaidőben, 1–11 hónap időtartamra foglalkoztathatóak. Az álláskereső a közfoglalkoztatásból meghatározott feltételek miatt kizárható. A közfoglalkoztatónak minősülő szerv – állami szerv, önkormányzat, civil vagy egyházi szervezet stb. – hatósági szerződést köt az állami foglalkoztatási szolgálat illetékes szervével, amelyben vállalja közfoglalkoztatottak alkalmazását, amelynek tárgya állami-, önkormányzati kötelező vagy önként vállalt, illetve helyi vagy közösségi, vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat lehet. A tevékenység nem lehet profitorientált, és nem vonatkozhat olyan munkakörre, amelynek ellátásához közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt írtak elő.

A 2024. december – 2025. február időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 689 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 4 millió 526 ezer főt tett ki, a közfoglalkoztatottaké 62 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 101 ezer fő volt. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 75,0%-ra emelkedett. A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 487 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,5% volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 202 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 71,5%-ot ért el.

Az au pair tevékenység olyan foglalkoztatás (háztartási munkának minősülő tevékenység folytatása), amelynek keretében a foglalkoztatott magánszemélyeknél (családoknál) közreműködik a gyermekek ellátásában, nevelésében, gondozásában, és e tevékenységéért ellenszolgáltatásban (díjazás, szállás, étkezés, nyelvtanulás támogatása) részesül, de nem minősül szabályozott szakmának vagy önálló jogviszonynak.

Az előadó-művészi szervezetekben az Mt-t kell alkalmazni, a művészi munkakörök sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben szabályozott eltérésekre figyelemmel (pl. hogy megállapodás hiányában a határozott idejű szerződés az évad végéig tart).

Idénymunka

Áttekintés

A mezőgazdasági idénymunkások száma 2023-ban átlagosan havi 35,5 ezer főt tett ki. Míg az 1990-es években sokkal gyakoribb volt a mezőgazdasági vendégmunkások jelenléte az országban, számuk azóta jelentősen csökkent. Májustól októberig általában 30–50 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon, többségük Romániából, Ukrajnából, kis részük pedig Szerbiából érkezik, de jelenleg kevesebb az igény az idénymunkások iránt, mint évtizedekkel ezelőtt. Magyarországon a gyümölcs- és zöldségtermesztés olyan mértékben csökkent, hogy most már sokkal kevesebb kézi munkaerőre van szükség.

Idénymunka egyszerűsített foglalkoztatásban

Az egyszerűsített foglalkoztatás számos ágazatban, a mezőgazdasági idénymunkában és az idegenforgalmi idénymunkában 2010 óta alkalmazott atipikus foglalkoztatási forma. Számos előnnyel jár, könnyen bejelenthető és kedvező adóteher vonatkozik rá. 2020. április 17-től az alkalmazási szabályok rugalmasabbá váltak: a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati és vadászati ágazatokban végzett alkalmi és idénymunkát illetően az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt éves időtartam 120 nap.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (LXXV/2010. törvény) a következőket foglalja magában:

• idényszerű mezőgazdasági és idegenforgalmi munka,
• alkalmi munka,
• a filmiparban dolgozó statiszták foglalkoztatása.

A foglalkoztatási viszony a bejelentéssel kezdődik

A felek közötti jogviszony a munkáltató által az adóhatóságnak küldött bejelentéssel kezdődik. A munkáltatók a nyilvántartásbavételi és a változásjelentési kötelezettségnek a következőképpen tehetnek eleget:

• 20T1042E formanyomtatvány elektronikusan benyújtva (ügyfélkapun/vállalati kapun keresztül),
• telefonon a nemzeti ügyfélszolgálaton keresztül (kék szám: 185),
• okostelefonról, táblagépről (az EFO alkalmazáson keresztül).

Adókötelezettségek

2025 február 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalók után a munkáltató által fizetendő napi közteher mértéke a következőképpen alakul:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 2 200 forint,
• alkalmi munka esetén: 4 400 forint,
• filmipari statiszta alkalmi munkája esetén: 8 700 forint.

További változás, hogy a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme a minimálbér 12%-ában, azaz 34 900 forintban került maximalizálásra.

A magasabb napi adótételre tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozókat megillető nyugellátásra való jogosultság számítási alapja is emelkedik:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: napi 6 100 forint,
• alkalmi munka esetén: napi 12 200 forint,
• filmipari statiszta alkalmi munkája esetén: napi 8 100 forint.

A munkáltatónak mindössze napi 500 forint közterhet kell fizetnie munkavállalónként – a külföldi idénymunkások esetében semmit sem, amennyiben az adott személy rendelkezik az országa társadalombiztosítást igazoló igazolásával.

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) céljából létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályait, valamint a kötelező minimálbérre és a garantált minimálbérre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Efo. törvény alapján egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
 2025. január 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér összege 266.800 forintra, a garantált bérminimum (diplomás minimálbér) 326.000 forintra nőtt.

Természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás
 - naptári napjainak száma és
 - az adóév első napján hatályos (!)
 - kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
 - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum
 - napibérként meghatározott összege
 - 130 százalékának szorzatát.

Ez a „mentesített keretösszeg”. A mentesített keretösszeget meghaladó jövedelme után a munkavállalónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége lesz, melyet az szja bevallásában kell bevallani és megfizetnie.

A 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet az alkalmi munkavállalás közterheit is megemelte az alábbiak szerint 2022. július 1-től. A 2022. július 1-jét és azt követő napra létesített alkalmi munkavállalókra, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyokra kell alkalmazni.

Az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka száz forintra kerekítve (vagyis 1.300 forint/fő/nap 2025-ben január 1-ét követően létesített jogviszony esetén naptári napokra!) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén.

Az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka száz forintra kerekítve (vagyis 2.700 Ft/fő/nap 2025. január 1-től!) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben.

Az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka száz forintra kerekítve (8.000 Ft/fő/nap 2025-ben), azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni. Filmipari statiszta részére adható juttatás is a minimálbérhez kötött 2022. július 1-től. Ennek mértéke a minimálbér 12%-a száz forintra kerekítve. Ez 2025-től 32.000 Ft-ra emelkedik.

Az alkalmi munkavállaláshoz kapcsolódó nyugellátási alap is nő a közteher mértékével párhuzamosan:
 Az Efo tv. 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugellátás számítási alapja
 • a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka szerinti közteher fizetése esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, (3.736 Ft/nap 2025-től)
 • az alkalmi munka és filmipari statiszta szerinti közteher fizetése esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni (7.472 Ft/nap 2025-től).

A megemelt közterheket első alkalommal a 2025. január hónapban keletkezett, Efo tv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell megfizetni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén minimálisan fizetendő órabér 2025-ben:

1.   legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, azaz 1.304 Ft/óra,

2.   szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-a, azaz 1.791 Ft/óra.

Napi mentesített keretösszeg (amely alatt nem kell SZJA-t fizetni):
 • szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén: 15.592 Ft,
 • középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakör esetén: 20.891 Ft.

A maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2025-ben: 25.000 Ft/nap/fő.

Az idénymunkások juttatásai szintén korlátozottak: csak nyugdíjra, baleset-egészségügyi ellátásra és álláskeresési juttatásra jogosultak, de például betegszabadságra, szülési szabadságra vagy fizetés nélküli szabadságra nem.

 Nem európai uniós állampolgárt jelenlegi munkaviszony formájában csak idényjellegű mezőgazdasági munka keretében lehet foglalkoztatni.

Figyelmeztetések
 • A be nem jelentett munka széles körben elterjedt a mezőgazdaságban.
 • A magyar nyelvtudás alapvető fontosságú.

Hivatkozások: 

A munkaviszony minden esetben munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén – a munkáltató bejelentési kötelezettsége mellett – a jogviszony írásba foglalás nélkül is létrejön, kivéve, ha a felek minta munkaszerződés megkötésével szerződnek.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: megállapodás 

• a munkavállaló munkakörében,
• a munkahelyben (kikötés hiányában, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi),
• és alapbérében. 

A munkaviszony kezdetétől számított legkésőbb 15 napon belül a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a napi munkaidőről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,kivéve, ha a munkaviszony tartama az egy hónapot vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.

A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel, írásban módosíthatja. A törvény a munkáltatót terhelő kötelező munkaszerződés módosításra vonatkozó ajánlattételt ír elő, amikor a munkavállaló a tényleges önkéntes katonai szolgálat teljesítéséből, a szülési szabadságról, illetőleg a gyermek, illetőleg a hozzátartozó ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszaérkezik. Ekkor legalább a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók átlagos éves bérfejlesztését kell alapul venni, ennek hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult éves átlagos béremelés mértékét. A közalkalmazott, a közszolgálati tisztviselők, az ügyész, a fegyveres szervek hivatalos állományának tagja és az igazságügyi alkalmazott gyermeke három éves koráig, a munkaviszonyban álló személy emellett három vagy több gyermek nevelése esetén a gyermek öt éves koráig, mint a gyermeknevelési szabadságról visszatérő szülő írásban egyoldalúan heti húszórás részmunkaidőt kérhet. A munkáltató köteles a munkaszerződést vagy a kinevezést eszerint módosítani. 

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a kormányzati szolgálati jogviszony és a közszolgálati jogviszony (az ilyen jogviszonyban álló személyek a közszolgálati tisztviselők és köztisztviselők), amely kinevezéssel jön létre. Kormányzati szolgálati jogviszonyban áll a központi államigazgatási szervben és regionális, illetve helyi szerveiben dolgozó személy, illetve a Rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem területén foglalkoztatott személy. Közszolgálati jogviszonyban áll a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott, illetve számos más intézménynél (GVH, MTA, KEH, NVI stb.) dolgozó személy. Feltétel a büntetlen előélet, a cselekvőképesség, kormánytisztviselő esetén a felsőfokú – kivételesen középfokú - iskolai végzettség. 

A polgári jog szerint megbízási szerződést vagy vállalkozási szerződést köthetnek a felek. Fő szabály azonban, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem eredményezheti a munkavállaló jogos érdekeinek korlátozását vagy csorbítását (a színlelt szerződéseket a jog bünteti).

Hivatkozások:

Főszabály szerint munkaviszonyt a 16. életév betöltése után lehet létesíteni. Ettől eltérően (kivéve a közfoglalkoztatást) azonban az a 15. évét betöltött személy, aki nappali képzés keretében tanulmányokat folytat, az iskolai szünetben, valamint a 16. életévét be nem töltött munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján kulturális, művészeti, sport-, vagy hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatható.

Az, aki 18. életévét még nem töltötte be, fiatal munkavállalónak minősül és rá eltérő szabályok vonatkoznak. A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Ugyanígy eltérő szabályozás érvényesül sok esetben a női munkavállalókra, illetőleg ezen belül is a várandós és szoptatós nőkre, amely szabályoktól érvényesen eltérni nem lehet.

Alapvető szabály, hogy a munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, egészségi állapotára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. 

A nőt várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. 

Éjszakai munkára nem vehető igénybe fiatal munkavállaló, a nő várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke hároméves koráig, valamint a munkavállaló, ha foglalkoztatására egészségkárosító kockázatok között kerül sor. 

Ez a kör rendkívüli munkavégzésre és készenlétre sem kötelezhető, illetve a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be, még beleegyezésével sem. 

A megváltozott munkaképességű személyek speciálisan akkreditált szakképesítéseket szerezhetnek, fogyatékosságuktól függően (pl. cukrász a hallássérültek számára). Ha 30 főt vagy a foglalkoztatottak 25%-át meghaladó mértékben alkalmaz a foglalkoztató megváltozott munkaképességű munkavállalókat, a rehabilitációs foglalkoztatásához egyéni támogatást vagy a munkahely rehabilitációs célú átalakításához munkahely-teremtési támogatást igényelhet. 2024-ben a támogatásban részesített megváltozott munkaképességű munkavállalók száma meghaladta a 33 000 főt.

Magyarországon a menekültek és oltalmazottak megkötések nélkül vállalhatnak munkát, a külföldiek főszabály szerint engedéllyel vállalhatnak munkát, ez alól azonban számos kivétel létezik. A munkaviszonyban a teljes egyenlő bánásmód illeti meg őket, beleértve a díjazást, munkavédelmet, szakszervezeti jogokat. Ezen csoportok foglalkoztatására a helyi önkormányzatoknak helyi esélyegyenlőségi tervet kell elfogadniuk.
 A jogok érvényesítésére – a munkaügyi jogvitán túl – lehetőség van mediációs eljárásban, illetve kérelmezni lehet az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását is vagy az Alapvető Jogok Biztosához lehet fordulni.

Hivatkozások:

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését és megszüntetését be lehet jelenteni elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, az erre a célra rendszeresített űrlapon a nyilvántartást vezető szervhez vagy személyesen a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz (kormányablak). A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó főbb személyes adatait, azt, hogy milyen tevékenység(ek)et kíván folytatni, meg kell jelölni a telephely(ek)et, fiók telep(ek)et, ahol a tevékenység(ek)et folytatni kívánja (üzlet, termelő-, szolgáltató egység), csatolni kell azokat az okiratokat, melyek bizonyítják, hogy vele szemben kizáró okok nem állnak fenn (pl. van hatósági erkölcsi bizonyítványa), illetve a NAV felé való bejelentéshez szükséges további adatokra is szükség van. Egy személy egy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezhet, amelynek alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. A tevékenységéből eredő kötelezettségek teljesítéséért teljes vagyonával, korlátlanul felel. A magyar állampolgárokon kívül jogosultak az uniós és EGT-ben részes államok polgárai, a velük azonos jogállást élvező személyek, a bevándorolt vagy letelepedett jogállásúak, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadottak és hontalanok. Gazdasági társaság a jogi személyiség nélküli közkereseti társaság, a betéti társaság, illetve a jogi személy korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és közös vállalat. 

A gazdasági társaság alapításához az első lépés a társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében pedig az alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál az alapító okirat elfogadása. A törvény két cégforma esetében ír elő kötelező minimum törzs(alap)tőkét: a kft. esetében ez hárommillió forint, míg a Zrt. esetében ötmillió, a Nyrt. esetében húszmillió forint. A gazdasági társaság alapítását bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni az illetékes cégbíróságnak, mely azt nyilvántartja. Az eljárás elektronikus. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálata név vagy adószám alapján díjmentesen biztosítja a cégek legfontosabb, aktualizált adatainak elérhetőségét (jegyzett tőke, székhely, tevékenységi kör, képviselő). 

Megemlítendő, hogy Magyarországon önfoglalkoztatásnak minősül nemcsak az egyéni vállalkozás, hanem minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről maga köteles gondoskodni. 

Ilyenek: ügyvéd, európai közösségi jogász, közjegyző, egyéni szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, magán gyógyszerész, szolgáltató állatorvos, falugondnok, tanyagondnok és szociális szogáltatást nyújtó magánszemély.

A kis- és középvállalatok támogatására 2025-ben is speciális források és támogatások állnak rendelkezésre. 

Hivatkozások:

Magyarországon létezik a munkavállalót megillető kötelező legkisebb munkabér, amelynek összegét évente a Kormány állapítja meg. 

A minimálbér összege 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266.800 Ft-ról 296.400 Ft-ra, hetibér esetén 68.170 Ft-ra, napibér esetén 13.630 Ft-ra, órabér alkalmazása esetén pedig 1.704 Ft-ra emelkedett.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 2025-ben 326.000 Ft-ról 326.000 Ft-ról 326.000 Ft-ra emelkedett 2024. decemberétől, majd 2025. január 1-től 326.000 Ft-ról 326.000 Ft-ra

2024-ben a bruttó átlagkereset Magyarországon 605.800 Ft volt, a nettó átlagkereset pedig 417.100 Ft (KSH, 2025. május).

A munkavállalónak a munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár, ettől eltérni nem lehet. A munkabért időbérként, teljesítménybérként vagy a kettő összekapcsolásával lehet megállapítani. A munkavállalót a rendkívüli munkaidőben járó ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A munkavállaló részére járó munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni forintban készpénzben vagy banki átutalással. A felek azonban ettől eltérően is megállapodhatnak. A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli (az elektronikus kimutatás is annak számít) elszámolást kell adni, a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. A fizetési kimutatás tartalmazza a munkavállaló bruttó bérének összegét, a levont adóelőleget és szociális biztonsági járulékokat, végül a nettóban kifizetett összeget. A munkavállalónak az őt foglalkoztató munkaadó cég bizonyos esetekben akár béren kívüli juttatást (pl. cafeteria, étkezési, munkába járási, utazási, egyéb hozzájárulást) is fizethet. A munkaadó a munkavállaló részére évente az adóbevalláshoz szükséges adóigazolást állít ki a kifizetésekről és levonásokról.

A magánszemély bruttó jövedelméből a foglalkoztató levonja és a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) felé a magánszemélytől levont tételeket:

társadalombiztosítási járulék 18,5 %

- és személyi jövedelemadó (egységesen 15 %) viszont 2022. január 1-től a 25 év alatti munkavállalók SZJA mentességet élveznek

A munkáltatót terhelő levonások pedig:

- 13% szociális hozzájárulási adó,

- rehabilitációs hozzájárulás (a 25 főnél több foglalkoztatottal rendelkező munkaadó fizeti (évente a minimálbér kilencszeresének megfelelő összegben), ha az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos száma nem éri el az átlagos létszám 5 %-át.).

Amennyiben a munkavállaló foglalkoztatója külföldi, ugyanezek a járulékmértékek érvényesek. A befizetést teljesítheti havonta a külföldi foglalkoztató, a képviselője, ezek hiányában a munkavállaló, a NAV speciálisan erre a célra rendelt bankszámlájára. 

Bizonyos munkavállalói kategóriák foglalkoztatása esetén a munkáltató kedvezményt kap a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. 

A személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól azok a nők mentesülhetnek életük végéig, akik már felneveltek vagy nevelnek négy vagy több gyereket, illetve azok is, akik  2019. január 1-je után válnak négygyermekes anyává. 

A művészek és sportolók, edzők által opcionálisan igénybe vehető kedvezményes adó az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho). Ekho-t csak olyan bevétel adózására lehet választani, amelyet forintban kapott meg és amely nem haladja meg a törvényi összeghatárt, ami 60 millió forint. Ezen összeghatárnál még további feltétel, hogy a jövedelem eléri a minimálbér 12 szeresét. Amennyiben az érintettnek van éves szinten a minimálbér 12-szeresét elérő, rendes szabályok szerint adózott jövedelme, az ezt meghaladó rész után a foglalkoztató csak 13 % járulékot, az adózó pedig a bruttó bér 15%-át fizeti be adóként. Külföldi  illetőségű előadóművész, illetve a filmalkotások elkészítésében részt vevő külföldi stábtag 2019. január 1-jétől megszerzett jövedelmét a személyi jövedelemadón kívül 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adó is terheli. A szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a megszerzett jövedelem a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, ami 2025-ben 7.113.600 Ft (296.400 × 24).

Hivatkozások:

A munkaidő fogalmát tekintve a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, mely tartalmazza a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező munkálatok időtartamát is. Nem minősül munkaidőnek – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, és a lakóhelyről munkahelyre és vissza út időtartama. A teljes napi munkaidő nyolc óra. Ez legfeljebb tizenkét órára emelhető a készenléti munkakörben dolgozóknál, illetve ha a munkavállaló a tulajdonos hozzátartozója. Készenléti jellegű munkakörnek minősül, ha a munkavállaló a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére vagy a munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. 

A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, ilyen megállapodás esetén a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. Az ügyelet teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető. A munkaidőkeretet, a munkarendet, a munkaidő-beosztás szabályait a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A munkarend lehet általános (heti öt nap hétfőtől péntekig), kötetlen (a munkavállaló joga a heti munkaidő beosztása, amely esetben a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti). A törvény az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a munkavállaló védelme érdekében meghatározza a napi munkaidő minimális és maximális időtartamát. Eszerint a napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet. A munkáltató tevékenysége lehet megszakítás nélküli (legfeljebb napi hat órát szünetelő), több műszakos (legalább heti nyolcvan órát üzemelő) és idényjellegű (az év egy szakához kötődő). 

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret tartalma főszabály szerint legfeljebb négy hónap, viszont megszakítás nélküli, több műszakos és idényjellegű tevékenység vagy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén legfeljebb hat hónap, kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb 1 év, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Naptári évenként 2025-ben is kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az előbbi rendkívüli munkaidőt meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra további rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.

A vasárnap nem minősül munkanapnak, vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár. Ugyanakkor, bizonyos esetekben vasárnapra rendes munkaidő osztható be (pl. rendeltetése folytán ezen a napon is működő munkáltatónál, idényjellegű, megszakítás nélküli vagy külföldi munkavégzés esetén). 

Éjszakai munkának a huszonkét és hat óra közötti munkavégzés minősül. 

A pihenőidő alatt a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, és a munkáltatót nem terheli a foglalkoztatási kötelezettség. 

Pihenőidő:

- a munkaközi szünet,

- a napi pihenőidő,

- a heti pihenőnap (vagy heti pihenőidő).

A munkaközi szünet a legrövidebb pihenőidő. A napi munkavégzés közben biztosítja az étkezést és a pihenést. A munkaközi szünet időtartama napi 20 perc, ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja. 

A készenléti jellegű munkakörök kivételével a munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe. 

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Ha a munkáltató napi pihenőként 8 órát ad ki, akkor az egymást követő napi pihenőidőknek legalább 22 órának kell lenniük. Ebbe az időtartamba a közlekedés ideje nem számít bele.

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. Ha a munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidő beosztható, akkor is biztosítani kell, hogy a pihenőnap havonta egyszer vasárnapra essen. A heti pihenőnap helyett heti pihenő időt is ki lehet adni, amely megszakítás nélküli 48 óra, amelyet havonta egy alkalommal vasárnapra kell beosztani

Munkaidő-kedvezményeket is megállapít a Munka Törvénykönyve, így pl. munkaidő-kedvezményre jogosult a szakszervezet tisztségviselője, az üzemi tanács tagja, az általános iskolai tanulmányokat folytató munkavállaló, a szoptató nő. Munkaidő-kedvezmény idejére, ha azt a törvény előírja, távolléti díj jár (ami az elmút hat hónap átlagában számított alapbérből és pótlékátalányból, teljesítménybérből és bérpótlékból áll). A havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodik az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához.

Hivatkozások:

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben szabadság illeti meg, a munkában töltött idő alapján. A szabadságra jogosult a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas is. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság egységesen 20 munkanap. A munkavállalót az életkorától függően pótszabadság illeti meg. A hosszabb időtartamú pótszabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti. A pótszabadság mértéke a következő:

- 25 éves kortól 1 munkanap,

- 28 éves kortól 2 munkanap,

- 31 éves kortól 3 munkanap,

- minden további 2 évenként, 45 éves korig további 1 munkanap,

- 45 éves kortól 10 munkanap.

A fentiek mellett a munkavállalót bizonyos esetekben további pótszabadság is megilleti. A Munka Törvénykönyve az alábbi pótszabadságot nevesíti: a fiatal munkavállalónak járó, a gyermeket nevelő munkavállalónak járó, amennyiben gyermeke tizenhat évesnél fiatalabb, a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalónak járó és az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadságot és az annak a munkavállalónak járó pótszabadságot, aki megváltozott munkaképességű, illetve aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult. 

A szabadságnak, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, mindig az adott évre számított arányos része jár, kivéve az apának gyermeke születése esetén járó 5 napos pótszabadságot, amely teljes mértékben jár – függetlenül a munkaviszony kezdőnapjától vagy megszűnésének időpontjától.

A szabadságból hét napot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb két részletben, a munkavállalónak a szabadság kezdete előtt 15 nappal értesítenie kell a munkáltatót. A munkavállalónak naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesülnie kell a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Az életkor alapján járó pótszabadság a tárgyévet követő év végig adható ki – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja, de az okozott költségeket és kárt meg kell térítenie.

Az anyát egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni, és ez munkában töltött időnek minősül. 

A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg: 

a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, beleértve a vezetőt is; 

b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt, 

c) legfeljebb két évig, ha tartós ápolásra vagy gondozásra szoruló hozzátartozóját személyesen ápolja, gondozza, 

d) tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat esetén a szolgálatteljesítés tartamára. 

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg, erre az időszakra a távolléti díj 70 %-a jár. A munkaszüneti napra eső keresőképtelenség idejére csak az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalót illeti meg az említett díjazás. 

A munkavállalónak főszabály szerint nem kell munkát végeznie a törvény által meghatározott munkaszüneti napokon. 2025-ben munkaszüneti napok: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. 

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés, illetve a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozhatja. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.

Hivatkozások:

A munkaviszony lehet határozott vagy határozatlan időre szóló.

A munkaviszony megszűnik: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, vagy ha a munkáltató megváltozik, mégpedig úgy, hogy egész tevékenységének vagy egy részének (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak szervezett csoportjának) az átadásakor az átvevő munkáltató nem tartozik a Munka Törvénykönyvének hatálya alá. A határozatlan idejű munkaviszony megszüntethető: munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, felmondással, azonnali hatályú felmondással. A próbaidő legfeljebb 3 hónap, kollektív szerződés rendelkezése esetén 6 hónap.

A felmondást írásba kell foglalni, akkor válik hatályossá, ha azt az érdekelttel közlik.  A munkáltató köteles a felmondást megindokolni, az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A felmondással szemben alapvető követelmény, hogy az indokolás valós, okszerű és világos legyen. A bírói gyakorlatnak megfelelően ezen konjuktív feltételek megvalósulásának hiánya a jogviszony felmondással történő megszüntetésének jogellenességét vonja maga után. A nyugdíjkorhatár előtti öt évben, illetve a gyermeke hároméves koráig az anya és az egyedülálló apa munkavállalóval szemben, továbbá a rehablitációs ellátásban vagy járadékban részesülő munkavállaló esetében csak súlyos esetben lehetséges a felmondás a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásra hivatkozással. Nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén a felmondást nem kell indokolni. 

A munkavállaló határozatlan időre kötött munkaviszonyát bármikor, indoklás nélkül felmondhatja, azonban határozott időre kötött munkaviszony esetében indokolási kötelezettsége fennáll. A munkáltató a felmondási tilalmak kivételével bármikor élhet felmondásal. Felmondási tilalmak: várandósság, női munkavállaló esetén az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés első hat hónapja, ha ezekről a munkáltatót tájékoztatták. A tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. További indok a szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság mindkét szülő részére, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése.

A felmondási idő legalább 30 nap, amely munkáltatói felmondás esetén a munkaviszonyban töltött idő alapján emelkedik, 90 napra. A felek hosszabb, a hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhatnak.

A határozott időre szóló munkaviszonyt a munkáltató felmondással megszüntetheti felszámolás- vagy csődeljárás tartama alatt, a munkavállaló képességére alapított okból, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Végkielégítés jár, ha a munkaviszonyt a munkáltató felmondással megszünteti, a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, vagy a munkavállalót átvevő munkáltató nem tartozik a Munka Törvénykönyvének hatálya alá. A végkielégítés további feltétele, hogy az adott munkáltatónál a munkaviszony legalább 3 évig fennálljon, de nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül vagy a felmondás oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.

Különös szabályok vonatkoznak a közalkalmazottakra és a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra és a közszolgálati jogviszonyban állókra. A jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását is írásba kell foglalni. A jogviszonyt a munkavállaló lemondással, a munkáltató felmentéssel, együtt közös megegyezéssel, bármelyik fél azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntetheti. A lemondási idő és a felmentési idő két hónap, a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetén pedig legalább 60 nap, és ez a jogviszonyban töltött idő alapján emelkedik, legfeljebb 8 hónapra. Felmentés vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetén végkielégítés jár, ami legfeljebb nyolchavi illetménynek felel meg, és a felével emelkedik, ha az érintett védett korban van. A rá irányadó nyugdíjkorhatárt elérő kormánytisztviselő kérheti továbbfoglalkoztatását, amelyről végső soron a kormány határoz.

Hivatkozások:

A munkavállalók gazdasági és szociális jogaik védelmére, érdekeik hatékonyabb érvényesítésére érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre és működtethetnek. Ennek két formája a szakszervezet és az üzemi tanács. A munkavállalók az általuk választott szakszervezetbe szabadon beléphetnek vagy távolmaradhatnak. Ha a munkavállalók létszáma a megelőző félévre számítva a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. A munkáltatónak fel kell hívnia a munkavállalók figyelmét, ha a feltételek fennállnak, ha a felállításra mégsem kerül sor, a munkáltató nem vonható felelősségre. A munkavállalókat ezek a szervek képviselik a munkavállalói jogok tekintetében a konkrét munkáltatóval szemben. 

A szakszervezet egyik legfontosabb joga, hogy a munkáltatóval kollektív szerződést kössön. Emellett a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztatja, a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, az állami szervek és bíróságok előtt képviseli. Emellett jogosult tájékoztatást kérni a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatosan a munkáltatótól, és kifejtheti véleményét, konzultációt kezdeményezhet. Ellenőrizheti a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. A szakszervezet tisztségviselőjét fokozott munkajogi védelem illeti meg a munkáltatói felmondással szemben.

A szakszervezet társadalmi szervezet, amely az egyesülési jog alapján jön létre. Alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza, majd a szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye. A Munkástanácsok Országos Szövetsége taglétszáma stabilan meghaladja a 40 ezer főt, és közel 60 tagszervezettel rendelkezik, amelyek mintegy 80 munkáltatónál működnek. A tagszervezetek által kötött kollektív szerződések száma 30 darab. munkastanacsok.hu+2munkastanacsok.hu+2nehgosz.hu+2

• A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) taglétszáma 104 000 fő, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) 100 200 fővel rendelkezik, míg a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) taglétszáma 39 316 fő. de.wikipedia.org
• A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) taglétszáma 2023-ban 9097 fő volt, ami a pedagógusok 5,13 százalékát jelentette. szakcikkadatbazis.hu+7magyarnemzet.hu+7merce.hu+7
• Magyarországon a szakszervezeti szervezettség aránya alacsony, körülbelül 9 százalékos, ami a tagdíjbevételek elaprózódásához és a szakszervezetek erőforrásainak szétaprózódásához vezet. ujegyenloseg.hu
• A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) 2024-es jelentése szerint Magyarország a második legrosszabb kategóriába került a munkavállalói jogok érvényesülése terén, ahol a jogsértéseket rendszerszintűnek minősítik. portfolio.hu

Emellett sok ágazatban léteznek törvényekkel létrehozott kamarák. Egyes kamarákban a tagság kötelező, tehát az adott gazdasági tevékenység végzése nem lehetséges kamarai tagság nélkül (ilyen pl. a Magyar Építész Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, Magyar Orvosi Kamara). Az érdekképviseleti szervek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácson keresztül érvényesíthetik érdekeiket. A Tanács tagjai – többek között - az érdekképviseleti szervek és szövetségek, és ezen keresztül kiterjedt konzultációs és véleményezési jogosultságokkal bírnak az Országgyűlés és a kormány irányában.

Számos magyar szakszervezet tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC).     

Hivatkozások:

A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítésére, az érdekképviseleti szerv a Munka Törvénykönyvéből származó, illetőleg a kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igény érvényesítésére munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában speciális bíróság, ún. munkaügyi bíróság jár el. A munkajogi igény három év alatt évül el, ugyanakkor bizonyos munkáltatói jognyilatkozatok esetében (pl. egyoldalú munkaszerződés-módosítás) a keresetindítás határideje 30 nap. A munkaügyi jogvitát megelőzheti egy egyezség megkötésére irányuló békéltető eljárás, ha ebben a felek megállapodtak vagy a kollektív szerződés így rendelkezik. 

A kormánytisztviselőknek a bírósági jogorvoslatot megelőzően a Közszolgálati Döntőbizottsághoz kell fordulniuk közszolgálati panasszal., és annak a döntését követően fordulhatnak 30 napon belül a bírósághoz. Az érintett esetkörök: a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése, összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás, a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításai, fegyelmi és kártérítési ügyben, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában hozott határozat és a kinevezés egyoldalú módosítása.

A munkavállalókat az Alaptörvény és az erről szóló 1989-es törvény alapján a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga, kivéve a jogellenes sztrájk eseteit (pl. Alaptörvénybe ütköző cél). A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. Sztrájk akkor kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.

A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatókra és a munkavállalókra a törvény együttműködési kötelezettséget ró.

Kizárt sztrájk tartása az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendőri és rendészeti szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak esetében. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Ugyancsak nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná, illetve érvényes kollektív szerződés megtámadására.

Nagyon fontos, garanciális szabály, hogy olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ebben az esetben csak akkor jogszerű egy sztrájk, ha –törvényi szabályozás hiányában - a felek megállapodnak a még elégséges szolgáltatásról, vagy megállapodás hiányában erről a bíróság dönt (öt munkanapon belül). Megállapodás vagy bírósági döntés hiányában a sztrájk nem kezdhető meg. A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. Ennek alapján tehát a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozó részére díjazás és egyéb juttatás ugyan nem jár, megilletik viszont a munkaviszonyból eredő jogosultságok. 

Hivatkozások:

A szakoktatás és szakképzés kifejezés olyan gyakorlati tevékenységekre és tanfolyamokra utal, amelyek egy adott foglalkozáshoz vagy szakmához kapcsolódnak, és amelyek célja a résztvevők felkészítése jövőbeli pályafutásukra. A szakképzés a szakmai elismerés megvalósításának és a munkavállalási esélyek javításának alapvető eszköze. Ezért az európai szakképzési rendszereknek mindenképpen meg kell felelnie a polgárok és a munkaerőpiac igényeinek a foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.

A szakoktatás és -képzés az Európai Közösség létrehozása óta az EU politikájának lényeges részét képezi. Kulcsfontosságú eleme az EU úgynevezett lisszaboni stratégiájának is, amelynek célja, hogy Európát a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává alakítsa át. 2002-ben az Európai Tanács megerősítette ezt a létfontosságú szerepet, és újabb ambiciózus célt tűzött ki – 2010-ra az európai oktatás és képzés világviszonylatban elismertté tétele – számos világszínvonalú kezdeményezés támogatása és különösen a szakképzés területén folytatott együttműködés megerősítése révén.

2020. november 24-én az Európai Unió Tanácsa ajánlást fogadott el a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről.

Az ajánlás meghatározza azokat a kulcsfontosságú elveket, amelyek gondoskodnak arról, hogy a szakképzés gyors ütemben alkalmazkodjon a munkaerő-piaci igényekhez, és minőségi tanulási lehetőségeket biztosítson a fiatalok és a felnőttek számára egyaránt.

Nagy hangsúlyt fektet a szakoktatás és -képzés nagyobb rugalmasságára, a munkaalapú tanulás lehetőségeinek megerősítésére, a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a jobb minőségbiztosításra.

Az ajánlás az EQAVET-ről – Európai Szakképzési Minőségbiztosítás – szóló ajánlás helyébe is lép, és tartalmaz egy olyan aktualizált EQAVET-keretrendszert, amely minőségi mutatókat és leírásokat tartalmaz. Hatályon kívül helyezi a korábbi ECVET-ajánlást.

E reformok előmozdítása érdekében a Bizottság támogatja a szakképzési kiválósági központokat, amelyek közös fórumot kínálnak a helyi partnerek számára a „készség-ökoszisztémák” kialakítására. A készség-ökoszisztémák hozzájárulnak a regionális, gazdasági és társadalmi fejlődéshez, az innovációhoz és az intelligens szakosodási stratégiákhoz.

Erasmus+

Az Erasmus+ az európai oktatás, képzés, ifjúságügy és sport támogatására irányuló uniós program.

Az Erasmus+ előzetes költségvetése 26,2 milliárd euró. Ez csaknem kétszerese az elődprogram (2014–2020) pénzügyi keretösszegének.

A 2021–2027-es időszakra szóló program nagy hangsúlyt fektet a társadalmi befogadásra, a zöld és digitális átállásra, valamint a fiatalok demokratikus életben való részvételének előmozdítására.

A program támogatja az európai oktatási térségben, a digitális oktatási cselekvési tervben és az európai készségfejlesztési programban meghatározott prioritásokat és tevékenységeket. A program emellett:

• elősegíti a szociális jogok európai pillérét,
• végrehajtja az EU 2019–2027-es időszakra szóló ifjúsági stratégiáját,
• fejleszti a sport európai dimenzióját.

Ki vehet részt a projektben? További információkat itt olvashat.

Felnőttoktatás és egész életen át tartó tanulás Európában

Az egész életen át tartó tanulás olyan folyamat, amely az oktatás valamennyi – formális, informális és nem formális – formáját magában foglalja, és az óvodai időszaktól a nyugdíjba vonulást követő időszakig tart. Célja, hogy lehetővé tegye a személyek számára a kulcskompetenciák egész életen át történő fejlesztését és fenntartását, valamint a polgárok számára a munkahelyek, régiók és országok közötti szabad mozgást. Az egész életen át tartó tanulás szintén központi eleme a korábban említett lisszaboni stratégiának, mivel alapvető fontosságú az önfejlesztés, valamint a versenyképesség és a foglalkoztathatóság növelése szempontjából. Az EU számos eszközt elfogadott az európai felnőttoktatás előmozdítására.

Az egész életen át tartó tanulás európai térsége

Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása érdekében az Európai Bizottság célul tűzte ki az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrehozását. Ebben az összefüggésben a Bizottság a tanulók és a munkaerőpiac igényeinek azonosítására összpontosít annak érdekében, hogy az oktatást hozzáférhetőbbé tegye, és ezt követően partnerségeket hozzon létre a közigazgatási szervek, az oktatási szolgáltatók és a civil társadalom között.

Ez az uniós kezdeményezés az alapkészségek biztosítására vonatkozó célkitűzésen alapul, amely a tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatások európai szintű megerősítésével, valamint a tanulás valamennyi formájának elismerésével valósulhat meg, beleértve a formális oktatást, valamint az informális és nem formális képzést is.

Az európai szakképzést népszerűsítő uniós szervezetek

Az EU azzal a céllal, hogy megkönnyítse az együttműködést és a tapasztalatcserét a szakképzés területén, a SZAKKÉPZÉS területén működő szakosított szerveket hozott létre.

Az Európai Szakképzési Központot (CEDEFOP / Centre Européen pour le Développement de la Formation Professionnelle) 1975-ben hozták létre az európai szakképzés előmozdítására és fejlesztésére szakosodott uniós ügynökségként. A görögországi Szalonikiben székhellyel rendelkező szervezet a szakképzéssel kapcsolatos kutatásokat és elemzéseket végez, és szakértelmét különböző európai partnerek – például kapcsolódó kutatóintézetek, egyetemek vagy képzési létesítmények – körében terjeszti.

Az Európai Képzési Alapítványt 1995-ben hozták létre, és az alapítvány szorosan együttműködik a CEDEFOP-pal. Feladata az (EU-n kívüli) partnerországok abban történő támogatása, hogy korszerűsítsék és fejlesszék szakképzési rendszereiket.