Magyarország népessége 2022. január 1-jén 9 689 ezer fő volt, ami folyamatos csökkenés eredménye, az előző évhez képest további 0,4%-os mérséklődés realizálódott.
A Munkaerő-felmérés 2022. IV. negyedévi adatai alapján a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma 4891,4 ezer főt tett ki, így az aktivitási ráta 66,9%-ot mutatott. Az aktív népesség közül 4702,5 ezer fő volt foglalkoztatott, a munkanélküliek száma pedig 188,9 ezer főt jelentett.
2022. IV. negyedévben a foglalkoztatási arány 64,3%-ot tett ki a 15-74 éves népességben, amely 0,4%-pontos növekedést mutat 2021 azonos negyedévéhez képest.
A 15-74 éves ILO definíció szerinti munkanélküliek száma 2015. január-márciusi időszaka óta folyamatosan csökkent. 2022. IV. negyedévben az ILO definíció szerinti munkanélküliek száma 188,9 ezer főt tett ki, ami 8,6 ezer fős növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
2022. IV. negyedévben az NFSZ nyilvántartásában szereplő álláskeresők átlagos zárónapi száma 233,2 ezer főt tett ki, amely szignifikáns csökkenést jelent az előző év azonos negyedévéhez képest.
2022. IV. negyedévben az álláskeresők 6,1%-át sorolhatjuk a pályakezdők közé. 2021. IV. negyedévéhez viszonyítva a pályakezdők létszáma kis mértékben (1,2 százalékponttal) csökkent.
Az álláskeresők 42,4%-a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 25,3%-a szakmunkás végzettségű, további 25,1%-a érettségizett és 7,3%-a szerzett diplomát. A pályakezdők körében a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 41,3%, 38,8%-a rendelkezik érettségivel, és további 3,6%-a diplomás.
Területenként vizsgálva az ország megyéi közül a legtöbb álláskereső Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (35,3 ezer fő), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (24,4 ezer fő) található, és jellemző, hogy az ország munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlenebb helyzetű területein az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele is kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az előző év azonos időszakához képest az álláskeresők számának csökkenése figyelhető meg, legnagyobb mértékben, Baranya (-14,0%) és Heves megyében (-7,0%) figyelhető meg.
2022-ben az végéig összesen 6,3 ezer főt érintő csoportos létszám leépítési döntést jelentettek be a gazdálkodó szervezetek. Ez az előző év azonos időszakához képest 44,5%-os növekedést jelent.
A betölthető munkahelyek számáról a kormányhivatalokhoz be beérkező munkaerőigények alakulása tájékoztat. 2022-ben 406,5 ezer állást jelentettek be a foglalkoztatók, amely az egy évvel korábbi azonos időszakra vonatkozó létszámhoz képest 9,5%-os növekedést jelent. Az álláshely-kínálatra jelentős hatással voltak idén is a közfoglalkoztatási rendszer keretén belül megjelenő munkaerőigények.
A 406,5 ezer álláshelynek a 40,3%-a a közfoglalkoztatási program valamely eszközére vonatkozott. Az elsődleges munkaerőpiacról érkezett állások száma 2022-ben 242,9 ezret tett ki, amely 13,6%-pontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az üres álláshely bejelentések Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéből érkeztek. Az álláskeresők által leginkább keresett szakképzettséget igénylő foglalkozások a következőek voltak 2022-ben: bolti eladó, általános irodai adminisztrátor, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, mechanikaigép-összeszerelő, vagyonőr, testőr, targoncavezető, lakatos, kőműves, pincér, szakács.
Budapest
A főváros munkaerő-piaci elemzéséhez a KHS 2022. III. negyedévi adatai állnak rendelkezésre. A munkaerő-piaci felmérés legfrissebb adatai szerint 2022. III. negyedévében a fővárosban a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 912,6 ezer, az inaktívak száma 357,7 ezer fő.
Az aktivitási arány 71,8%, amely 1,6%-pontos emelkedést mutat az előző év azonos időszakához képest.
2022. év III. negyedévében a fővárosban foglalkoztatottak száma 887,6 ezer fő, ez 12,7 ezer fővel több, mint 2021. év III. negyedévében.
A koronavírus-járványt megelőző években Budapesten gyakorlatilag elértük azt a határt, amely a teljes foglalkoztatáshoz közelített, a pandémia okozta visszaesést követően az adatok közel a járvány előtti szintre javultak. Az országosan mért 48,8 ezer fő foglalkoztatotti létszámbővülés negyede (25,0%) a fővárost érinti.
A munkanélküliségi ráta 2,7 %, amely, előző év azonos időszakában mérthez képest 0,3%-kal kedvezőbb.
Az adatok a munkanélküliségi, aktivitási és a foglalkoztatottsági ráta tekintetében egyaránt kedvezőbbek a fővárosban az országos átlagnál: a munkanélküliségi ráta 0.9 százalékponttal alacsonyabb, az aktivitási arány 0,9, a foglalkoztatási ráta 5,5 százalékponttal magasabbak.
Az NFSZ adatai a regisztrált munkanélküliség (álláskeresők számának) stagnálását mutatják.
A főváros területén 2021. év végi zárónapon 17413 fő, egy évvel később a zárónapon 17603 fő álláskeresőt tartottak nyilván a kerületi hivatalok foglalkoztatási osztályai, ez egy év alatt 1,1 %-os emelkedést jelent.
2022 decemberében a nyilvántartott álláskeresők 42,3%-a férfi, 57,3%-a nő volt.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma csökkent, 469 fő, szemben a 2021 azonos időszakában regisztrált 662 fővel. Arányuk a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva 2021-ben 2,73%-a, míg 2022. év azonos időszakában az álláskeresők 1,91%-a tartozott ebbe a csoportba.
Pest megye
A Közép-magyarországi régió gazdasági szempontból Magyarország legjelentősebb és egyben legfejlettebb területi egysége. A régiót Budapest főváros és Pest vármegye alkotja. A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2022. III. negyedévében Pest vármegyében a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 689,5 ezer főt tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest 9,7 ezer fős növekedést jelent.
Az aktivitási arány 0,4%-ponttal, 68,6%-ra nőtt egy év alatt, ami országosan a legmagasabb aktivitási arányok között szerepel.
A foglalkoztatottak száma 674 ezer fő, a munkanélküliek száma 15,5 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 2,3%.
A gazdaságilag nem aktív 15-74 éves népesség száma 316,3 ezer fő volt.
A megye foglalkoztatottsági rátája 67%.
Az NFSZ adatai a munkanélküliség csökkenését mutatják a 2022-es évben. A nyilvántartott álláskeresők száma 2022. III. negyedévben 18 ezer főt tett ki, mely ezer fővel alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők átlagos száma az elmúlt egy év alatt csökkent Pest megyében, 2021. III. negyedévben 607 főt tett ki, amely 27%-os csökkenést mutat az előző év hasonló időszakához képest. A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül a vizsgált negyedévben 3,3% volt, ez az arány az előző év azonos időszakához képest 0,7%-ponttal csökkent.
A 25 év alatti álláskeresők száma a vizsgált időszakban 1232 fő volt, mely az előző év azonos időszakához képest 16%-os csökkentést mutat. A 25 év alatti álláskeresőknek az álláskeresőkön belüli aránya 1%-ponttal 6,7%-ra csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Iskolai végzettség szerint a középfokú álláskeresők aránya a legmagasabb (54%), az általános iskolai végzettségűeké 35,35%, a felsőfokú végzettségűek aránya 10,5% a nyilvántartott álláskeresők között.
Budapest
Budapest Főváros Kormányhivatala kerületi hivatalainak foglalkoztatási osztályai 2022. év decemberében 18241 db üres álláshelyet tartottak nyilván.
Leggyakrabban az rendfenntartás, ipar, szolgáltatás, vendéglátás és kereskedelem területére kerestek munkaerőt a munkáltatók, de az építőipari és mezőgazdasági ágazatok szereplői is jelentős számú munkaerőigényt nyújtottak be.
Legnagyobb számban kínált állások Budapesten 2022. év decemberében (a keresett létszám szerint csökkenő sorrendben): rendőr, konyhai kisegítő, egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, egyszerű ipari foglalkozású, intézményi takarító és kisegítő, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr.
Pest megye
Az elmúlt egy évben több mint 23 ezer új álláshelyet jelentettek be munkáltatók Pest vármegyében.
A támogatott álláshelyekre benyújtott igények aránya 2022. évben 22,4% volt.
A nem támogatott állásigények legnagyobb része szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokra, ezen belül egyszerű ipari foglalkozású, intézményi takarító és kisegítő, egyéb termék-összeszerelő, egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, mechanikaigép-összeszerelő, egyszerű mezőgazdasági foglalkozású, konyhai kisegítő, rakodómunkás foglalkozásokra irányult.
A legtöbb nyitott pozíció a 2022-es évben a gödöllői, a váci és a monori járásban állt rendelkezésére az álláskeresőknek.
Budapest
2022 decemberében a regisztrált álláskeresők között legnagyobb számban az általános irodai adminisztrátorokat, intézményi takarító és kisegítőket, bolti eladókat találjuk, de nagy számban vannak azok, akik portás, telepőr, egyszerű őr, konyhai kisegítő, egyéb takarító és kisegítő foglalkozásúként helyezkednének el.
Fentiekből látható, hogy a bejelentett munkaerőigények és a regisztrált álláskeresők által keresett munkakörök között nagyrészt átfedés van, tehát elméletileg ezek az álláshelyek hiányként nem jelenhetnének meg. Azonban önmagában a végzettség, keresett munkakörként történő „megjelölés” nem elegendő egy adott álláshely betöltéséhez, egyéb kompetenciák, képességek is szükségesek ahhoz. Ebben a munkavállaló és munkáltató igényei, elképzelései nem mindig találkoznak.
Pest megye
Pest vármegyében az elmúlt évben az álláskeresési nyilvántartásba belépők száma havonta átlagosan 2396 fő volt.
A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, illetve a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások területén mutatkozik jelentősebb munkanélküliség a rendelkezésre álló adatok alapján.
A nyilvántartott álláskeresők által keresett leggyakoribb szakmák a következők voltak: egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, bolti eladó, általános irodai adminisztrátor, intézményi takarító és kisegítő, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, egyéb takarító és kisegítő, egyszerű ipari foglalkozású, rakodómunkás, vagyonőr és konyhai kisegítő.
Fejér megye
Fejér vármegye a Dunántúlon található, székhelye: Székesfehérvár. Fejér vármegye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. Területe 4.359 km², Fejér vármegye tíz statisztikai kistérségre és nyolc foglalkoztatási körzetre oszlik. A vármegyében jelenleg 108 település található, ebből tizenhét városi rangú, közülük is kettő megyei jogú. A vármegye földrajzi, gazdaságföldrajzi helyzete, településszerkezete nagymértékben meghatározza az itt élők életlehetőségeit. 2021. január 1-jén a népsűrűség 96 fő/km², a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel az ország egyik legsűrűbben lakott térsége.
Fejér vármegye népessége 418,6 ezer fő volt 2022. év elején, mely egy év alatt 146 fővel, enyhén mérséklődött. A vármegye lakosságának 14,7%-a 14 év alatti, 65,3%-a 15-64 év közötti, míg 20,0%-a 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség eltartottsági rátája növekvő és az időskorú népességé is növekvő tendenciájú a vármegyében. Míg 1995-ben 100 aktív korúra 28 gyermek jutott, addig 2001-ben 25, 2012-ben 21 fő, de a kismértékű és folyamatos emelkedésnek köszönhetően 2022-re további emelkedés látszik 23 fővel. Az eltartott népesség rátája 53,1 %, ami kedvezőbb a régiós és az országos mutatónál egyaránt. 2022-ben Fejér vármegyében az öregedési index 136,0%, alacsonyabb a régiós mutatónál. Az év elején 274,8 ezer fő, vagyis a lakosság közel 2/3-a tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába.
A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2022.I-III negyedévében Fejér vármegyében a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 219,7 ezer fő, mely az egy évvel korábbi létszámuknál 6,6 ezer fővel magasabb. Ennek megfelelően az aktivitási ráta értéke 68,2%-ot tett ki. Eközben emelkedett a foglalkoztatottak száma és a munkanélkülieké is. A foglalkoztatottak száma 2022. III negyedévében 214,4 ezer fő volt, 6,2 ezer fővel több, mint előző év ugyanezen időszakában. A foglalkoztatási ráta értéke 66,6%, az egy évvel korábbinál magasabb, és 2,3%-ponttal meghaladja az országos átlagot (64,3%). A munkanélküliek száma 5,3 ezer főt tett ki, 0,3 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta értéke 2,4%-ot ért el, amely 1,2%-ponttal kedvezőbb az országosnál. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 102,3 ezer fő volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási rendszerében az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér vármegyében a 2022. decemberi zárónapon 7.181 fő álláskereső szerepelt, mely létszám mintegy 6%-kal kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál.
2022-ben a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2021. decemberi értékről (7.630 fő) három hónap alatt mintegy 500 fővel emelkedve márciusra 8.110 fővel tetőzött, majd a második negyedévben a számuk folyamatos csökkenése következett be, ami júniusban 7.285 főt jelentett. Júliustól számuk kissé emelkedett, a szeptemberi számuk 7.599 főig nőtt, ekkor némi csökkenés következett be, így az októberi számuk 7.324 főt ért el, majd létszámuk tovább csökkent, decemberre 7.181 főig. 2022-ben átlagosan 7.497 fő volt a havi zárónapokon a nyilvántartásban szereplők száma, mely a 2021-es átlagos havi adatoknál több, mint egytizeddel, 12,0%-kal (1.021 fővel) alacsonyabb .
2022-ben a vármegyei nyilvántartásban szereplő álláskeresőknek átlagosan 4,4%-a (havonta 328 fő) pályakezdő volt. Létszámnagyságuk az előző évihez képest jóval alacsonyabb szinten alakult, így a létszámuk 128 fővel, 28,1%-kal alacsonyabb és arányuk a nyilvántartott álláskeresőkön belül 1,0%-ponttal kisebb. A pályakezdők száma az év minden egyes hónapjában alacsonyabb volt az előző év adatainál, számuk az év középső hónapjaiban 300 fő alá csökkent, májusi számuk volt a legalacsonyabb 271 fővel és februárban szerepeltek a legnagyobb számban (412 fővel) a nyilvántartásban.
Komárom-Esztergom megye
A KSH lakossági munkaerő-felmérésének 2022. I - III. negyedévi adatai szerint vármegyénkben a 15 - 74 év közötti népesség száma 229,8 ezer főt, ezen belül a gazdaságilag aktív népességé 156,7 ezer főt ért el. Foglalkoztatottnak 152,2 ezer fő számított. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 68,5%-ot, a foglalkoztatottaké 67,0%-ot mutatott.
A népesség többsége városi és városias jellegű településen él, akik jellemzően az ipari parkok körzeteiben, gazdasági társaságainál vállalnak munkát. Számukra a munkahelyek megközelítése a vármegye hálózatos és fejlett közlekedési infrastruktúrájának köszönhetően biztosított. A kistelepülések munkavállalóinak utaztatása a munkáltatók által szervezett céges buszjáratokkal sok esetben megoldott. Az ingázók számát a szomszéd vármegyék munkaerő-piaci lehetőségei, a földrajzi közelség és a könnyű megközelíthetőség jelentősen befolyásolja. A vár-megye munkavállalói a határmentiségből adódóan a szomszédos ország munkaerőpiacán is jelen vannak. Az utóbbi években határozottan megnőtt a megyében dolgozó harmadik országbeli állampolgárok száma, így próbálják meg a foglalkoztatók a munkaerőhiányt saját mód-szerrel megoldani.
A vármegye képzettségi szint tekintetében mind a felsőfokú végzettségűek, mind az érettségivel rendelkezők számában az országos átlag alatt van, ebben nem generál pozitív irányú el-mozdulást az sem, hogy a működő vállalkozások nagy számban foglalkoztatnak betanított munkaerőt.
A vármegye fő foglalkoztatási mutatói az előző évihez képest igen kedvezően változtak, és az egy évvel korábbinál nagyobb mértékben haladták meg az országos szintet. A munkanélküliek ILO definíció szerinti 2,5 ezer fős vármegyei létszámához 1,6 %-os munkanélküliségi ráta tartozott. A relatív mutató vármegyei és országos értéke közötti különbség az előző évihez képest ugyancsak növekedett, vármegyénk munkanélküliségi rátája így már 2,1 százalékponttal bizonyult alacsonyabbnak az országosan jellemzőnél.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2022. év végén vármegyénk nyilvántartásában 4.477 álláskereső szerepelt, amivel a gazdaságilag aktív népesség 2,9 %-át fedték le. Az év egészét tekintve a nyilvántartott álláskeresők száma 5,1 %-kal, azaz 241 fővel csökkent, ami a gazdaságilag aktív népességen belüli arányukban 0,4 százalékpontos javulást hozott. Ezzel a vármegye fő munkaerő-piaci mutatói már nem csak a COVID-járvány megjelenése előtti, azaz jóval a 2020. márciusi szint alá süllyedtek, de a három évvel korábbi, s egyben a 2019. év legkedvezőbb adatai alá csökkentek.
Magas a külföldi működő tőkebefektetések részaránya, és meghatározó a multinacionális cégek jelenléte. A vármegyében működő vállalkozások, nagyrészt külföldi piacokra termelnek, magas az export részarány, ami a világpiaci folyamatoknak való kitettséget növeli. A vármegye gazdasági szerkezetében a feldolgozóipar a legmeghatározóbb, több olyan nagyvállalat van, amelyekkel a Kormány stratégiai megállapodást kötött. Az ebben az ágazatban alkalmazásban állók száma folyamatosan növekszik.
A vármegyénkben működő cégek létszámigénye jelentős maradt, 2022. évben néhány nagy- és közepes létszámú, jellemzően a feldolgozóiparba tartozó társas vállalkozás, összességében 1500 főt meghaladóan bővítette létszámát. Az ehhez kapcsolódó munkaerő-kereslet azonban alig jelent meg a bejelentések között. Mivel a munkáltatók igényei az álláskeresők állományából már nem elégíthetőek ki, többnyire más utat választanak a munkaerő-toborzáshoz, illetve a megfelelő munkavállalók kiválasztásához.
Veszprém megye
Veszprém vármegye a Közép-Dunántúli Régióban található, az ország közepes nagyságú vármegyéihez tartozik. A vármegye tíz járásának 217 településén 339,3 ezer fő él. Munkaerő-piaci szempontból jó adottságokkal rendelkezik: kedvező gazdasági környezet, jó megközelíthetőség, nagy vállalkozási hajlandóság, számottevő külföldi befektetések, a népesség magasabb iskolázottsága, az országosnál kedvezőbb foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta jellemzi. A vármegye munkaerő-piaci helyzetét a tíz járás egymástól eltérő gazdasági, társadalmi, földrajzi környezete, helyi adottságai határozzák meg. A gazdasági teljesítőképesség és a foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő a feldolgozóipar, ezen belül a járműipar jelentősége. A Balaton közelsége miatt kiemelt szerep jut az idegenforgalomnak is.
Bár a világjárvány megjelenése a munkaerőpiac ideiglenes visszaesését eredményezte, a foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a pandémiát megelőző év szintjét. A 15-74 éves korú népességre vonatkozóan publikált KSH adatok szerint
2022. III. negyedévben 165,6 ezer fő jelent meg foglalkoztatottként a vármegye munkaerőpiacán, a foglalkoztatási ráta 64,3% volt, ami megegyezik az országos arányszámmal. A munkanélküliek számában átmenetileg tapasztalható jelentős növekedés is mérséklődött, bár számuk (2,7 ezer fő) a pandémia előtti szintet még mindig meghaladja. A munkanélküliségi ráta így is rendre az egyik legalacsonyabb a vármegyék közül, 2022. III. negyedévében 1,6% volt.
Hasonló tendencia tapasztalható a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalnál nyilvántartott álláskeresők számának tekintetében is – a járvány idején erőteljesen megnövekedett álláskeresői létszám fokozatosan visszaesett. A regisztrációban szereplők száma 2022. III. negyedévben átlagosan 6.125 fő volt, ami a 15-74 éves aktív lakosság 3,6%-át jelenti. Az álláskeresők száma és aránya egyaránt csökkenést mutat az előző év azonos időszakához képest. A vármegye tíz járásából nyolc munkaerő-piaci pozíciója kedvezőbb, míg két járás mutatói kedvezőtlenebb képet mutatnak az országos átlagnál. A 2022. szeptemberi zárónapon a regisztrált álláskeresők nemek szerinti megoszlása egyenlő arányú volt. Tovább csökkent a pályakezdők és a fiatalok, főként 25 év alattiak nyilvántartottakon belüli aránya, ezzel egyidejűleg a korábbiakhoz képest egyre több az idős, 50 év feletti a regiszterben. A pandémia következtében az elmúlt években megnövekedett a tartós álláskeresők aránya. A nyilvántartottak fele hat hónapot meghaladóan nem talál munkát.
A 2022. szeptemberi zárónapon az álláskeresők egyharmada rendelkezett legfeljebb általános iskolai végzettséggel, a regisztráltak 42,7% volt szakképzetlen.
Fejér megye
Az év során összesen mintegy 11 ezer (11.249 db) új állásajánlat érkezett a foglalkoztatási osztályokra, így havonta átlagosan 937 db új álláshelyet jelentettek be a vármegye munkáltatói. Ez a 2021-es értékektől éves szinten mintegy 3,3 ezer db-bal, több, mint kétötöddel magasabb, havi átlagban pedig majd 273 db-bal nagyobb. A legtöbb állás-bejelentés (1.324 db) március hónapban érkezett, a legkevesebb (396 db) pedig az év első hónapjában figyelhető meg.
Havonta átlagosan 603 db új bejelentés nem támogatott álláshelyre történt, ami havonta 261 db-bal magasabb a múlt évi átlagnál, s amely a bejelentett új álláshelyeknek az év folyamán átlagosan 64,4%-át tették ki. A támogatott állások havi átlagos száma 334 db, ami az előző évivel (323 db) közel azonos nagyságú. Évi összes darabszámuk, azonban meghaladja a négyezer darabot, ami pontosan 4.011db támogatott állást jelent.
A támogatott állásokon belül - az előző évvel ellentétben - most nem a közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások jelentek meg, hanem inkább a hagyományos állások, arányuk 50,3%, a támogatott állások enyhén több, mint felét képezik. Mindez azt is mutatja, hogy a közfoglalkoztatás szerepe a támogatott állásokon belül kissé háttérbe szorult és a támogatottaknak némileg kisebb hányadát adják.
Az újonnan bejelentett állások közül a legjelentősebbek az egyszerű ipari foglalkozásúakkal betölthető állások száma, ami 1.076 fő, majd az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások 869 fővel, az egyszerű építőipari foglalkozásúakkal betölthető állások száma 855 fővel és az egyéb takarító és kisegítő foglalkozásúak 774 fővel.
Komárom-Esztergom megye
A nyilvántartott álláskeresők részére a tárgyév folyamán 13.205 álláslehetőség került bejelentésre. Ezek között 6.761 úgynevezett normál ajánlat (51,2 %), 2.080 támogatott munkahely (15,8 %) és 3.505 fős külföldi munkavállalók iránti igény szerepelt (26,5 %). A normál kereslet több mint harmada, azaz 2.453 főre vonatkozó létszámigény a feldolgozóiparból érkezett, de a munkaerő-kölcsönző vállalkozások által benyújtott 1.455 ajánlat (21,5 %) meghatározó része is kifejezetten feldolgozóipari munkakörök betöltésére irányult.
A normál állásajánlatok foglalkozások szerinti összetételét tekintve a különböző gyártósori összeszerelők és a többségében hasonló jellegű munkára felvenni kívánt, egyszerű ipari foglalkozásúak iránti, együttvéve 2.079 fős keresletet kell elsőként említeni. Emellett érkeztek bejelentések egyszerű segédmunkás állásokra vonatkozóan is (972 ajánlat). Feldolgozóipari gépkezelőket 791 munkahelyre kerestek, legtöbbjüket, 112 főt fémmegmunkáló, felületkezelő gépkezelő pozícióra. Az ipari, építőipari szakmunkások iránti igény számos konkrét foglalkozás között oszlott meg, melyek közül kiemelkedik az épületvillamossági szerelő, villanyszerelő iránti 86 fős kereslet. Ezen kívül 80 fő körüli számban kőműveseket és víz, gáz, fűtésszerelőket is kerestek a bejelentők. A többi gazdasági területet illetően egyedül az alkalmazni kívánt bolti eladók száma érdemel külön említést (212 fő). A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának engedélyeztetése céljából bejelentett álláshelyek többségében (69,7 %) egyszerű fizikai foglalkozásúak és betanított munkások alkalmazását tervezték (2.444 fő), szakképzett fizikai dolgozókat 770 álláshelyre vártak. Az utóbbi bejelentések főként hegesztő, lángvágó szakmunkások (264 fő) és tehergépkocsi-vezetők, kamionsofőrök (213 fő) foglalkoztatására irányultak.
Veszprém megye
A vármegye munkaerőpiacát a munkaerő-kereslet túlsúlya jellemzi, a foglalkoztatók jellemzően létszám feltöltési nehézségekkel küzdenek. A minőségi munkaerő-hiány nagy kihívást jelent, melynek leküzdéséhez a külföldi állampolgárok foglalkoztatása járulhat hozzá. Egyszerre van jelen a cégek részéről a magasan kvalifikált munkaerő és a betanított- és segédmunkások iránti kereslet. A nyílt munkaerő-piac keresleti aránya évről évre növekszik, 2022. évben a munkaerő-igények több mint háromnegyed része az elsődleges munkaerőpiacról érkezett. A közfoglalkoztatás szerepe ezzel párhuzamosan csökkenő tendenciájú. Az év során összesen bejelentett 9.236 db álláshely közel felét a foglalkoztatók támogatás igénybevétele nélkül kívánták betölteni.
A vármegyén belül a legnagyobb munkaerő-kereslet Ajka, Pápa és Veszprém foglalkoztatási körzetében jelentkezett, a feldolgozóipari, az építőipari cégek, a szállás- és vendéglátóhelyek, valamint a kereskedelmi vállalkozások létszámszükséglete volt a legjelentősebb. A bejelentett álláshelyek fele a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások közé tartozott.
Fejér megye
Fejér vármegyében 2022. évben mintegy 14 ezren léptek az álláskeresők regiszterébe. A belépő álláskeresők által keresett leggyakoribb foglalkozások a következők voltak: általános irodai adminisztrátor 1.068 fő, bolti eladó 1.027 fő, egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 858 fő, mechanikai gép-összeszerelő 599 fő, intézményi takarító és kisegítő 484 fő, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 393 fő, egyéb takarító és kisegítő 375 fő, targoncavezető 341 fő, konyhai kisegítő 313, fő egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 283 fő, rakodómunkás 239 fő, vagyonőr, testőr 214 fő, lakatos 191 fő, anyaggazdálkodó, felvásárló 177 fő, szakács 174 fő, gyermekfelügyelő, dajka 170 fő, egyszerű ipari foglalkozású 153 fő, egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője 149 fő, hegesztő, lángvágó 131 fő, pincér 129 fő, pultos 129 fő, egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 114 fő, portás, telepőr, egyszerű őr 113 fő, mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 112 fő, személygépkocsi-vezető 111 fő, épületvillamossági szerelő, villanyszerelő 106 fő, kereskedelmi ügyintéző 105 fő, pénzügyi ügyintéző 101 fő stb.
Jelentősebb munkaerő túlkínálat valószínűleg a feldolgozóipar különféle termékgyártási ágazataiban, az anyagi szolgáltatáson belül leginkább a kereskedelem, járműjavítás ágazatban található, de még a nem anyagi szolgáltatáson belül a szakmai, tudományos, műszaki és az adminisztratív tevékenység területén is nagyobb számú az álláskeresők létszáma.
Komárom-Esztergom megye
A tárgyév folyamán vármegyénkben 10.660 fő vált nyilvántartott álláskeresővé, akiknek nagy többségét a munkaviszonyuk megszűnését követően jelentkezők 10.062 fős csoportja adta. Csoportos létszámcsökkentés keretében, feldolgozóipari területen 218 fő munkavállaló elbocsátásának bejelentésére és munkahelyének megszűntetésére került sor az év folyamán vár-megyénkben.
A belépő álláskeresők forgalmának egy-egy tizedét a gyártósori összeszerelők 1.152 fős, valamint az egyszerű, segédmunkás munkakört keresők 1.122 fős létszáma adta. Ezeket a kereskedelmi foglalkozásúak, döntő többségében bolti eladók, összesen 764 fős létszáma követte. Targoncásként 391 fő, tehergépkocsi-vezetőként 325 fő kívánt elhelyezkedni, feldolgozóipari gépkezelői pozícióra viszont kevesen jelentkeztek (146 fő). A fémmegmunkáló szakmunkások száma 293 főt, azon belül a lakatosoké 152 főt, a hegesztőké 117 főt ért el. A nyilvántartásba vett álláskeresők közül szellemi munkakört 2.439 fő keresett, akik között az ügyviteli jellegű, irodai foglalkozásokra pályázók jelentek meg a legnagyobb számban (876 fő).
Veszprém megye
A vármegyében nyilvántartott álláskeresők körében 2022. év átlagában az általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők, illetve az alapfokú végzettséget sem szerzők együttes aránya 33,6% volt. Az álláskeresők 31,5%-ának szakmunkás, illetve szakiskolai, 16,8%-nak szakközépiskolai, vagy technikumi oklevele volt, 9,4%-uk gimnáziumban érettségizett, míg a diplomások aránya 8,7% volt.
A regiszterbe kerülőknek jellemzően a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szférában volt az utolsó munkahelyük, és a jövőben is ott kívánnak elhelyezkedni, többségük szakképzettséget nem igénylő munkakörben. Ezek mellett a bolti eladó, az általános irodai adminisztrátor, az intézményi-, egyéb takarító, a mechanikai gépösszeszerelő, a tehergépkocsi-vezető, a konyhai kisegítő és a pincér szakma számított a legkeresettebbnek.
Győr-Moson-Sopron megye
A megye lakónépessége a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) 2022. év végi adatai szerint 479.347 fő volt, amely az ország lakónépességének 4,9%-a. Magyarország foglalkoztatottjainak 5,4%-a élt a megyében. A lakónépesség nemek szerinti összetétele az alábbiak szerint alakult: 51,25%-a nő, 48,75%-a férfi.
A KSH munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak száma nőtt, az álláskeresőké csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A megye foglalkoztatási aránya 2022. III. negyedévben az országban a legmagasabb volt (79,6%), a munkanélküliségi ráta ebben az időszakban 2,5% volt.
A megyében 2022. III. negyedévében a 15-64 év közötti népesség 81,6%-a, 255.600 fő volt gazdaságilag aktív, mely 2,9%-kal több az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiacon 249.000 fő jelent meg foglalkoztatottként, számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 2,1%-kal emelkedett.
A foglalkoztatottsági mutató javulásával ellentétben a munkanélküliek száma 46%-kal nőtt és 6.000 főre bővült. A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 1,7%-ról 2,5%-ra emelkedett, értéke ennek ellenére is alacsonyabb volt az országos átlagnál (3,7%). A foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes emelkedése annak a következménye, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen aktívan (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon.
2022. évben a Kormány fő célja volt – hasonlóan a 2021. évhez – a koronavírus-járvány által leginkább érintett ágazatok gazdasági támogatása, a lehető legtöbb munkahely megtartása, a megszűnő munkahelyekkel azonos számú új munkahelyek létrehozása, az állásukat elvesztő emberek gyors munkaerő-piaci reintegrációja. Ennek érdekében a Kormány számos munkahelymegőrző- és teremtő programot hirdetett, ilyen támogatás volt a vállalkozások munkaerő támogatása (VMT) és a vállalkozások regionális munkaerő támogatása (VRMT). Ezeknek a programoknak a hátrányos helyzetű (alacsony iskolai végzettségűek, 50 év felettiek, tartósan munkanélküliek) álláskeresők voltak a fő célcsoportjai. A megyében a két programban több, mint 1.200 fő támogatása és foglalkoztatása valósult meg.
Vas megye
A koronavírus-járvány okozta visszaesésen a gazdaság legtöbb területe túljutott 2022. elejére, az év során a vállalkozásoknak azonban újabb kihívásokkal kellett szembenézni.
A KSH munkaerő-felmérése alapján 2022. III. negyedévében a 15-74 éves népesség 64,8%-a, 127,4 ezer gazdaságilag aktív személy volt jelen Vas vármegye munkaerőpiacán, amely 4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3,3 ezerrel, a munkanélkülieké 0,8 ezerrel csökkent. A munkanélküliek aránya 2,0%-os, a foglalkoztatási ráta 63,5%-os értéket ért el. Ez utóbbi mutató 0,8 %-ponttal elmaradt az országos átlagtól.
A munkaerő-piaci helyzet kedvező maradt, inkább a munkaerő-hiánnyal küzdenek a vállalkozások. Az NFSZ adatai szerint 2022-ben a regisztrált álláskeresők száma változó ütemben, de hónapról-hónapra mérséklődött, aminek következtében a III. negyedévben 3760 főre csökkent a számuk, amely 11,9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Az álláskeresők 34,6%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 28,3% szakmunkásképzőbe, 8,4% gimnáziumba jár, 20,5% szakközépiskolai, technikumi végzettséggel, 8,2% diplomával keresett munkát.
2021. III. negyedévében az álláskeresők 5,2%-át, összesen 195 főt sorolhattunk a pályakezdők közé, amely 24,4%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A pályakezdők körében a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 24,8%-ot tett ki, szakmunkásképzőbe 18,3% járt, gimnáziumban 13,9% érettségizett, szakközépiskolában, technikumban 35,5% szerzett végzettséget, diplomával 7,5% rendelkezett.
Vas megyét továbbra is a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségek között tartják nyilván. Az álláskeresési ráta havonta átlagosan 2,9% volt, amely 0,4%-ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál és 2%-ponttal kedvezőbb az országosnál.
Vas vármegye valamennyi térségében javult a mutató értéke az előző év III. negyedévéhez képest.
Vasvár vonzáskörzetében legmagasabb az álláskeresők aránya (5,6%), a megyei átlagnál 2,7%-ponttal kedvezőtlenebb. Emellett Celldömölk térségében rosszabb még a munkaerő-piaci helyzet a megyeinél. A többi járásban a megyeihez hasonló vagy kedvezőbb a relatív mutató értéke.
Zala megye
A vármegye lakónépessége - az országoshoz hasonlóan - hosszú évek óta folyamatosan csökken, 2022. január 1-jén 264,3 ezer fő volt.
A munkavállalási korú népesség száma mintegy 168 ezer fő, ami a lakónépesség kevesebb, mint kétharmada. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól. Zalában a 15 éven aluliak aránya közel 2, a 15-64 éveseké 1,5%-ponttal elmarad az országostól, míg a 64 év felettieké több mint 3%-ponttal magasabb annál.
A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala vármegyében, 2022.III. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos száma 123,7 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbinál 4,0 ezer fővel kevesebb.
A foglalkoztatási ráta a III. negyedévben 74,6% volt, a 2021.III. negyedévinél 1,8%-ponttal alacsonyabb, de az országos átlaggal pontosan megegyező.
A munkanélküliek száma az említett felmérés szerint 5,9 ezer fő volt 2022. III. negyedévében a vármegyében, ami 1,6 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 3,2%-ról 4,6%-ra emelkedett, ami az országos értéknél magasabb.
A gazdasági aktivitás mérséklődött a vármegyében, de a 2022. III. negyedévi 78,2%-os aktivitási arány így is magasabb az országosnál.
A 2022. év átlagos adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma a vármegyék közül Zalában a 7. legalacsonyabb, arányukat tekintve pedig 9 vármegyében kedvezőbb a helyzet a zalainál. Az éves folyamatok a főbb adatokat tekintve összességében kedvezőbben alakultak az országosnál, az álláskeresők száma és aránya az átlagosnál nagyobb mértékben mérséklődött Zalában.
2022-ben, a vármegyében a regisztrált álláskeresők átlagos száma 6,5 ezer fő volt, ami több mint ezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Vármegyén belül valamennyi járásban kevesebb lett az álláskereső. A legnagyobb arányú csökkenés a Keszthelyi járásban történt, itt közel egyharmadával lett kevesebb az álláskereső az egy évvel korábbinál. A vírushelyzetben, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom jelentős súlya miatt ebben a járásban nőtt kiugróan az álláskeresők száma, így magas volt a bázisérték.
Az álláskeresők átlagos aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2022-ben 5,0% volt, 0,8%-ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők aránya Lenti, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg térségében tartósan alacsonyabb az átlagosnál. A Letenyei és a Nagykanizsai járásban viszont hosszú ideje vármegyei átlag feletti a mutató értéke.
A munkaerő-piaci mozgások nagyságrendje eltért 2022-ben az egy évvel korábbitól. A nyilvántartásba lépők száma 11,0 ezer, az onnan kikerülő száma 11,3 ezer fő volt, előbbi 700-zal több, utóbbi 900-zal kevesebb a 2021. évinél.
Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi vármegyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el. 2022 végén a megyében a regisztrált vállalkozások száma 53,1 ezer volt, ebből 10,3 ezer volt a társas és 42,8 ezer az egyéni vállalkozás. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 200, ami országos átlag feletti.
Az ipari termelés telephely szerinti volumene 2022-ben, Zalában – az országos növekedéssel ellentétben – 10%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) - a legutóbbi ismert, 2021. évi előzetes területi adatok szerint – 4094 eFt, ami jóval magasabb, mint az azt megelőző években. A vármegyék közti rangsorban ezzel Zala vármegye a 12.
Győr-Moson-Sopron megye
2022. III. negyedévben a megyében a bejelentett új álláshelyek száma 3.387 volt, amely az előző év azonos időszakához képest 11,6%-os növekedést mutat. Az új álláshelyek százalékos eloszlása a következő: 1. adminisztratív és közigazgatási tevékenységek (28%), 2. feldolgozóipar (16%) 3. szállítás, raktározás (12%). Ezen a három területen kívül jelentős még a kereskedelem, a humán-egészségügyi és szociális ellátás, valamint az egyéb szolgáltató tevékenységek. 2022. szeptember hónapjában 1.387 új álláshely került bejelentésre, ez a legmagasabb szám volt a tavalyi évben.
A vizsgált időszakban meghatározó volt a bejelentett álláshelyek között a bolti eladó, az egyszerű ipari foglalkozású, az általános irodai adminisztrátor és a lakatos. Ezeken kívül nagyszámú munkaerőigény érkezett a szociális gondozó, a szakács és a gumitermék-gyártó gép kezelője megnevezésű munkakörökre.
2022. szeptember végén a megyében 3,9 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 63%-kal többet az egy évvel korábbinál. A munkaerőpiac még feszesebbé vált, az álláshelyek száma meghaladta az álláskeresőkét. 10 üres álláshelyre az országban itt jutott a legkevesebb álláskereső (8 fő), mely 5 fővel kevesebb, mint 2021 szeptemberében.
Vas megye
2022-ben mérséklődött a vármegye munkaerőpiacán a munkaerő iránti kereslet. A munkáltatók 8029 üres állást jelentettek be, 19,2%-kal kevesebbet, mint az előző évben.
A nem támogatott állások száma 24,2%-kal esett vissza, a támogatott munkahelyeké pedig 3,5%-kal csökkent az előző évhez képest.
Jelentős számban és arányban (22,6%) a feldolgozóipar területére vártak dolgozókat a gazdálkodó szervezetek. Minden ötödik üres álláshelyet a közigazgatás területéről jelentették be. A kereskedelemből érkezett a munkaerő-igények 5,1%-a, a vendéglátás területéről 6,6%, az építőipar területéről 10,3%, az egészségügy, szociális ellátásban működő szervezetektől 6,2%.
A munkáltatók a bejelentett üres álláshelyek 65,7%-ánál legfeljebb alapfokú végzettséget írtak elő a jelentkezőknek. Ezekben a munkakörükben döntően betanított, illetve segédmunkára vártak munkaerőt. Szakmunkások közül szakácsot, varrónőt, bolti eladót, villanyszerelőt, pincért, lakatost kerestek leggyakrabban a munkáltatók.
Zala megye
2022-ben a munkáltatók 4,2 ezer új, nem támogatott álláshelyet jelentettek be a vármegyében, 1,3 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb nem támogatott, több mint 1,1 ezer fős igénnyel a feldolgozóipar jelentkezett, de viszonylag magas, 700 feletti volt az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység – ami főleg munkaerő-kölcsönző cégeket takar –kereslete. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, valamint a kereskedelem területéről érkezett még a többi ágnál magasabb igény.
A jelentős számú egyéb egyszerű foglalkozású mellett az alábbi munkakörökben volt a nem támogatott állásokban viszonylag nagyobb kereslet az év során a megyében: összeszerelő, tehergépkocsi-vezető, masszőr, bolti eladó, pincér, pultos, szakács, konyhai kisegítő, lakatos, forgácsoló.
Győr-Moson-Sopron megye
A megyében 2022. szeptember végén 3.177 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván (1.662 nő és 1.515 férfi). Számuk az országos átlaggal ellentétben nőtt az egy évvel korábbihoz képest 1,4%-kal, viszont 1.000 lakosra vetítve a megyére jutott a legkevesebb álláskereső. Az álláskeresők 61%-a legfeljebb 3 hónapja, 22%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 2,7%-kal csökkent a 2021. szeptemberi adathoz képest. Az álláskeresők legnagyobb hányada (32%-a) érettségivel, illetve technikusi végzettséggel rendelkezett, emellett 31%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány volt a legmagasabb végzettsége, 15%-uk pedig diplomás volt. Az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők aránya 22%-ot tett ki. A pályakezdő álláskeresők száma – országosan a legnagyobb mértékben – 43%-kal csökkent.
Vas megye
2022. évben 6942 belépés történt a nyilvántartási rendszerbe, amely 1,5%-kal több mint egy évvel korábban. A belépőknek mintegy 13%-a első alkalommal regisztráltatta magát munkanélküliként, túlnyomó többségük azonban már korábban is volt álláskereső.
A munkanélkülivé váltak 23,2%-a feldolgozóiparban, 9,6%-a kereskedelemben, további közel 10%-a vendéglátásban, 7%-a építőiparban dolgozott korábban, illetve közel 7%-a munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazásában állt.
Az egyes hónapok zárónapján átlagosan 3883 fő keresett állást a vármegyében, közülük legtöbben (457 fő) segédmunkásként próbáltak elhelyezkedni. Ezen kívül leggyakrabban eladó (275 fő), mechanikai gép-összeszerelő (196 fő), általános irodai adminisztrátor (223 fő), intézményi takarító és kisegítő (226 fő) munkakörökben kerestek állást.
Zala megye
A vármegyében 2022-ben 11,0 ezer belépés történt az álláskeresők regiszterébe. A belépők 10%-a első alkalommal regisztráltatta magát, a többiek korábban is voltak álláskeresők. A belépők által leginkább keresett szakmák, foglalkozások nagyságrendi sorrendben a következők voltak: szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások, bolti eladó, irodai adminisztrátor, tehergépkocsi-vezető, pincér, szakács, összeszerelő, lakatos, targoncavezető, vagyonőr, pultos, bútorasztalos, festő és mázoló.
Baranya megye
A KSH adatai alapján Baranya népessége 354,3 ezer fő. A vármegye településeinek száma 301, aprófalvas településszerkezetű (2/3-a 500 fő alatti). Baranya 14 városa közül kiemelkedik a vármegyeszékhely, Pécs 143,5 ezer lakosával az ország ötödik legnagyobb városa.
2022. harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma 161,3 ezer fő, a munkanélküliek száma pedig 7,6 ezer fő volt. A foglalkoztatási arány 60,1%-ot, az aktivitási arány 63,0%-ot tett ki, az előbbi 4,2%-ponttal, az utóbbi 3,8%-ponttal maradt el az országostól. A munkanélküliségi ráta vármegyei szinten 4,5%, az ország egészét tekintve 3,6% volt. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak átlagos száma 3,9%-kal nőtt, a munkanélküliek száma 9,8%-kal csökkent.
Az 5 főnél többet foglalkoztató gazdálkodóknál alkalmazásban állók száma Baranya megyében 2022. I-III. negyedév átlagában 87,5 ezer fő volt, amely 1,2%-kal több az előző évinél; országos viszonylatban 2,1%-kal nőtt.
2022. III. negyedévében Baranya vármegye területén, az alkalmazottak 58,2%-át foglalkoztató versenyszférában a bázis időszakhoz képest 4,1%-kal többen, a 31,8%-ukat alkalmazó költségvetési szektorban 24,1%-kal kevesebben álltak munkában. A nemzetgazdasági ágazatok közül első helyen a feldolgozóipar áll 19,2%-os részesedéssel és 1,9%-os növekedéssel. Második helyen az oktatás áll, 19,1%-os részesedéssel és 4,4%-os növekedéssel, a humán-egészségügyi, szociális ellátás 1,5%-os csökkenéssel a harmadik helyen található 13,0%-os részesedéssel. Jellemző, hogy a mezőgazdaság öt százalékkal sem veszik ki a részét a foglalkoztatásból, pedig a regisztrált gazdasági szervezetek egynegyede ezen a területen tevékenykedik (az alkalmazottak egyötödét foglalkoztató feldolgozóipari cégek aránya az összes vállalkozás között nem éri el az 5%-ot sem). Az ipar teljes egészének részesedése az összes foglalkoztatottak egynegyedét sem éri el (23,4% - ebből 19 a feldolgozóipar). A kereskedelem és a vendéglátás összességében például nagyobb arányban van jelen mint a mezőgazdaság és az építőipar.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma Baranya megyében 2022-ben 12 438 főt tett ki, amely jelentősen, 14,2%-kal (2 060 fővel) volt alacsonyabb az előző évinél.
A vármegye munkaerő-piaci helyzetét az álláskeresők aránya alapján tudjuk összevetni. 2021 I.-III. negyedévben havonta átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 7,6%-át tették ki az álláskeresőként regisztráltak, amely az országos átlagot 2,5%-ponttal haladta meg. Baranya átlagos rátája az országos rangsorban a hetedik legmagasabb.
A nyilvántartásban szereplők közül havi átlagban 839 álláskereső minősült pályakezdőnek, 25,4%-kal (235 fővel) kevesebben az egy évvel korábbinál. Országosan is hasonló tendencia tapasztalható (+24,0%). A teljes álláskeresők állományán belüli átlagos arányuk 6,7%-ot tett ki, ami az előző évi értéknél 1,1 százalékponttal alacsonyabb, az országos átlagnál 0,3%-ponttal több.
2022 szeptemberében a vármegye regisztrált vállalkozásainak száma 61,9 ezer volt, amely 0,2%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az egyéni vállalkozások száma 46,5 ezer, míg a társas vállalkozásoké 15,4 ezer volt Baranyában. A vállalkozások egynegyede a mezőgazdaság területén tevékenykedik, ezt követi nemzetgazdasági ág alapján az ingatlanügyletek (12,8%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (11,1%) és a kereskedelem (8,8%). Az ipari tevékenység aránya építőipar nélkül éppen eléri az 5%-ot.
Somogy megye
Somogy vármegye lakónépessége 2022. január 1-jére – az egy évvel korábbihoz képest 2,2 ezerrel – 298,8 ezer főre csökkent, ami az ország teljes lakosságának 3%-át jelentette.
A KSH munkaerő-felmérésének 2022. III. negyedéves eredményei szerint Somogy vármegye 15-74 éves népességéből 134,9 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, melyből 127,8 ezren foglalkoztatottak, 7,1 ezren pedig munkanélküliek voltak, mind a két kategóriába tartozók száma 0,5-0,5 ezer fős gyarapodást mutatott az előző év azonos időszaki adathoz képest.
Az aktivitási arány (59,7%) a 2021. III. negyedévihez viszonyítva 1 százalékponttal nőtt a foglalkoztatási arány (56,5%) 0,7 százalékpontos emelkedése és a munkanélküliségi ráta (5,3%) 0,4 százalékpontos növekedése mellett. A somogyi értékek az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakultak.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Somogy vármegyében a nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2022. III. negyedéve folyamán 10,9 ezer fő volt, ami
7%-kal (0,8 ezer fővel) csökkent az előző év azonos időszaki állapothoz viszonyítva.
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya az országos átlagnál magasabb, 8,3%-os volt, mely egy év alatt 1,2 százalékpontos csökkenést mutatott.
Az álláskeresők állományán belül a pályakezdők átlagosan 8%-os arányt képviseltek, csoportjuk 2022. III. negyedévében 884 főt számlált, ami 17,5%-os csökkenést jelentett a 2021. azonos időszaki értékhez képest.
Tolna megye
Tolna vármegye a Dunántúl délkeleti részén fekszik. Északról Fejér vármegye, keletről a Duna, délről Baranya vármegye, nyugatról Somogy vármegye határolja. A vármegye lakónépessége 2022. január elsején 211,1 ezer fő volt, 1,0%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A KSH munkaerő-felmérésének legfrissebb adatai szerint 2022. I-III. negyedévben Tolna vármegye 15-74 éves népességéből a gazdaságilag aktívak száma 101,5 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbihoz képest 0,4 ezer fős növekedést jelent. Az aktivitási arány 1%-ponttal nőtt, így a tárgyidőszakban 63,4%-ot tett ki. Ez 3,4%-ponttal maradt el az országos átlagtól. A foglalkoztatottak száma 2022. I-III. negyedévben 97,1 ezer fő volt, arányuk 60,7%-ot tett ki a 15-74 éves népesség körében, 0,5%-pontos – egy év alatti – növekedést követően. A munkanélküliek száma 4,3 ezer főt számlált, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 4,3%-os volt, szemben az egy évvel korábbi 3,5%-kal. Ezzel a rátaértékkel Tolna vármegye a 10. volt a magyar vármegyék rangsorában. (Az országos átlag a munkanélküliségi rátát tekintve 3,6% volt.) A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 58,6 ezer főt tett ki, az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,8%-kal csökkent a számuk.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma Tolna vármegyében a 2022. I-III. negyedévben 5.901 főt tett ki, amely 14,2%-kal volt kevesebb az előző évi adatnál. Országos szinten az álláskeresők éves átlagos létszáma 13,6%-kal csökkent.
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a 2022. I-III. negyedévben az 5,0%-os országos átlagnál magasabb, 5,9%-os volt Tolna megyében, az előző évi azonos időszaki megyei adatnál pedig 1,2%-ponttal volt alacsonyabb.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma csökkent. 2022. I-III. negyedévben átlagosan a 430 fős létszámuk 217 fővel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Arányuk a nyilvántartott álláskeresőkön belül átlagosan 7,3%-ot tett ki, mely 2,1%-pontos csökkenést mutat az előző évi értéknél.
Baranya megye
2022-ben a munkáltatók összesen 19 451 főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a Baranyában működő foglalkoztatási osztályokon, ez 11,0%-kal kevesebb, mint 2021-ben. Így havonta átlagosan 1 620 új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek. Az új ajánlatok többsége, 77,1%-a (15 121) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül csak 4 330 álláshely volt betölthető. A nem támogatott álláshelyek száma jelentősen (68,2%-kal), a támogatottaké 1,1%-kal nőtt az előző évhez képest. A támogatott álláshelyeken belül a közfoglalkoztatás kétharmados arányban vette ki a részét.
Az összes bejelentett álláshely között a keresett munkakörök jellegében is érződik a közfoglalkoztatás dominanciája: 41,5%-át az egyszerű szolgáltatási foglalkozások teszik ki, az első szakképzettséget igénylő munkakör, a bolti eladó csak a tizenegyedik a listán, részesedése mindössze 1,5%. A támogatással nem érintett munkakörök között a fémmegmunkáló a nyolcadik, részesedése 2,1%, a szakács a tizenegyedik (1,6%), a lakatos és az eladó a tizenkettedik (1,5%).
Somogy megye
2022. év során Somogy vármegyében összesen 11,8 ezer főre vonatkozó állásbejelentés nyilvántartásba vételére került sor, tehát havonta átlagosan ezer álláshely állt ügyfeleink rendelkezésére. A 2021. évi adatokhoz viszonyítva a beérkező álláslehetőségek száma 8%-kal gyarapodott.
A bejelentett állások csaknem négyötödéhez igényeltek a munkáltatók támogatást, 9,3 ezer főnek kínálva ezzel munkavégzési lehetőséget. Az új munkaerőigények 21,2%-át adták a támogatási igénnyel nem társuló, normál állásajánlatok, s összesen 2,5 ezer fő foglalkoztatására irányultak.
Foglalkozások szerint a legtöbb – 8,5 ezer főre vonatkozó – állást a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében kínálták a munkáltatók. Melyet a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (0,9 ezer főre vonatkozóan), ezen belül legnagyobb számban bolti eladó, pultos, szakács és pincér munkakörökre irányuló kínálat követett. Az ipari és építőipari foglalkozásúak (0,7 ezer fő) iránti igények voltak még számottevőek, ahol leginkább festő és mázoló, épületvillamossági szerelő, villanyszerelő, kőműves, mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója, valamint lakatos munkakörök betöltésére kerestek munkavállalókat.
Tolna megye
2022. I-III. negyedévben összesen 6.122 álláshelyet jelentettek be a munkáltatók Tolna vármegyében, ez a megelőző évihez képest 315 álláshely csökkenést jelentett. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó álláshelyek száma 4,8%-kal emelkedett, 2022. I-III. negyedévben 2.529 főre vonatkoztak, míg egy évvel korábban 2.413 főre. A bejelentett állások 73,5%-ához (4.502 db) igényeltek a munkáltatók támogatást. A nem támogatott álláshelyek száma csökkent az egy évvel korábbi adattal szemben, 1.620 db volt a tárgyévben. A nem támogatott álláshelyek legnagyobb része a feldolgozóiparból (47,0%), az építőiparból (21,4%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (10,1%) ágazatból érkezett. A többi nemzetgazdasági ágazatban 10% alatti a nem támogatott álláshelyek száma.
Baranya megye
2022-ben Baranyában az álláskeresők havi átlaga 12 438 fő volt.
11,4%-uk 25 év alatti, 18,2%-uk 26-35 év közötti, 18,6%-uk 36-45 év közötti, 22,1%-uk 46-55 év közötti, és igen magas, 29,7%-os az 55 év felettiek aránya.
Igen magas a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a nyilvántartottak 44,2%-a. 50,3%-uk középfokú végzettséggel rendelkezik (28,5% szakmunkás bizonyítvánnyal, 13,0% szakközépiskolai végzettséggel és 8,8% gimnáziumi érettségivel). A diplomások aránya 5,5%.
A legtöbben szakképzettséget nem igénylő foglalkozást kerestek (5 264 fő, 12,3%), második a bolti eladó (883 fő, 7,1%), ezt követi az intézményi takarító és kisegítő (575 fő, 4,6%), általános irodai adminisztrátor (553 fő, 4,4%), konyhai kisegítő (346 fő, 2,8%). A 100 főnél több álláskereső által keresettek közé a szakképzettséget igénylő munkakörök közül befért még a tehergépkocsi-vezető, kőműves, vagyonőr, lakatos, szakács, pincér, festő és mázoló, szociális gondozó.
Somogy
Somogy megyében 2022. évben havonta átlagosan 11,5 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami az egy évvel korábbinál 10%-kal alacsonyabb értéket jelentett. Legnagyobb részük (5,5 ezer fő) szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban dolgozna. Ezen kívül nagyobb létszámot jelentett még a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban állást keresők tábora (1,8 ezer fő), akik leginkább bolti eladó, szakács, pincér, vagyonőr, testőr, gyermekfelügyelő, dajka, illetve pultos munkakörökben helyezkednének el. Ezt követik az ipari és építőipari foglalkozásokban elhelyezkedni szándékozó álláskeresők (1,2 ezer fő), akik elsősorban lakatos, kőműves, valamint festő és mázoló munkakörökben keresnének álláslehetőséget.
Tolna megye
Tolna vármegyében a 2022. I-III. negyedévben 6,7 ezer belépés történt az álláskeresők regiszterébe, 1,0%-kal kevesebb, mint 2021-ben. Az egyes hónapok zárónapján átlagosan 5,9 ezer fő keresett állást a megyében, közülük 2,4 ezren szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozást. Ezen kívül a legtöbben az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúak (1.138 fő), a bolti eladó (449 fő), az általános irodai adminisztrátor (295 fő), az intézményi takarító és kisegítő (283 fő), mechanikai gép-összeszerelő (180 fő), az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (167 fő), a konyhai kisegítő (166 fő), az egyéb takarító és kisegítő (162 fő), az egyszerű ipari foglalkozású (142 fő), a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr (103 fő), a lakatos és a kőműves (94-94 fő), a targoncavezető (80 fő), a hegesztő, lángvágó (77 fő), a pincér (76 fő), a festő, mázoló (74 fő), a szakács (72 fő), a munkakörökben kerestek állást.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Magyarország észak-keleti részén található, az ország második legnagyobb alapterületű és a második legnépesebb megyéje. Lakóinak száma 2022. január 1-jén 626 ezer fő volt, amely az ország népességének 6,5%-a.
A megyei gazdaságban hosszú ideje meghatározó az ipari, feldolgozóipari tevékenység (vegyipar, gép- és jármű-, ill. elektronikai ipar), valamint a térség kiemelkedő természeti és kulturális adottságaira épülő idegenforgalmi-turisztikai és tudományos-oktatási tevékenység, de folyamatosan nő az egyéb szolgáltatások szerepe is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022. III. negyedéves adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a 15-74 éves népesség körében a gazdaságilag aktívak száma 299,9 ezer fő volt, amely az előző év azonos időszakához képest 5,5 ezer fővel növekedett. Az aktivitási arány a vizsgált időszakban 64,1%. A foglalkoztatottak száma is növekedett 9,2 ezer fővel, számuk 2022. III. negyedévben 282,9 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta a vizsgált időszakban 60,5%. A munkanélküliek száma csökkent, 2022. III. negyedévben 16,9 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 5,6%-ot, amely 1,4 százalékponttal kevesebb volt a 2021. III. negyedéves adathoz képest.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai 2022. III. negyedévében havonta átlagosan 35,2 ezer fő nyilvántartott álláskeresővel álltak kapcsolatban, amely az előző év azonos időszakához képest (37,4 ezer fő) 2,2 ezer fővel, 5,9%-kal csökkent. 2022. évben havonta átlagosan 35,3 ezer fő volt nyilvántartott álláskereső, havi átlagos létszámuk a 2021. évhez képest szintén csökkent, 2,8 ezer fővel, 7,4%-kal.
2022. III. negyedéves adatok szerint (havi átlagos létszámát tekintve, 35,2 ezer fő) alapfokú iskolai végzettséggel 18 ezer fő (51,3%), középfokú iskolai végzettséggel 16 ezer fő (45,4%), felsőfokú végzettséggel pedig 1,2 ezer fő (3,3%) rendelkezett. A nemek szerinti összetétel tekintetében a vizsgált időszakban a férfiak aránya 49,4%-ot, a nők aránya pedig 50,6%-ot tett ki. A nyilvántartott pályakezdők létszáma 2022. III. negyedévében havonta átlagosan 3 ezer főt, arányuk pedig 8,7%-ot tett ki a nyilvántartott álláskeresők körében.
Heves megye
2022. év elején 290,0 ezer fő volt a vármegye (un. továbbvezetett) lakónépessége. 2022. III. negyedévben csökkent a vármegyében a természetes fogyás, az élveszületések számát 1 322 fővel haladta meg a halálozások száma (2021. III. negyedévben 1 691 fő volt a természetes fogyás). Az élveszületések száma 2,6%-kal, 54 fővel, a halálozásoké 11,2%-kal, 423 fővel maradt el a bázistól.
A KSH munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak száma 2022. III. negyedévben 129,2 ezer fő volt Heves vármegyében a 15-74 év közötti népességet tekintve. 2021. III. negyedévhez viszonyítva 1,1 ezer fővel, 0,9%-kal csökkent (országosan 1,0%-kal növekedett) a dolgozók száma. A munkanélküliek száma a KSH honlapján publikált adat szerint 7,3 ezer fő volt Heves vármegyében. 2022. III. negyedévben. 3,2 ezer fővel, 77,0%-kal növekedett számuk (országosan 6,0%-kal csökkent) a 2021. III. negyedévi adathoz viszonyítva. A 15-74 éves korú népesség foglalkoztatási aránya Heves vármegyében 2022. III. negyedévben 59,5% (4,8%ponttal elmarad az országos átlagtól), a munkanélküliségi ráta 5,3% volt, az országos átlag 3,6%. A KSH publikált adatai szerint 2022. III. negyedévben Heves vármegyében magasabb volt 3,0%ponttal a munkanélküliségi ráta, mint Budapesten (2,3%).
Heves vármegyében 2022. III. negyedévben havonta átlagosan 10 989 álláskeresőt tartottunk nyilván, 1 345 fővel, 10,9%-kal kevesebbet, mint a 12 334 fős 2021. III. negyedévi havi átlagos létszám.
A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves vármegye 8,2%-os, az országos átlagot 3,2%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet. Az összes álláskereső 49,1%-a (5 392 fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű. Számuk 269 fővel, 4,8%-kal csökkent, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 3,2%-ponttal lett magasabb egy év alatt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresők aránya a hevesi járásban a legmagasabb, 66,7%. 2021. III. negyedévhez képest 923 fővel, 15,5%-kal csökkent a középfokú végzettségű álláskeresők száma a vármegyében. 2022. III. negyedévben havi átlagban 5 041 fő volt a számuk, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 45,9%, 2,5%ponttal csökkent egy év alatt. A diplomás álláskeresők száma 556 fő volt a vármegyében, 153 fővel kevesebb, mint 2021. III. negyedévében, az összes álláskeresők közötti részesedésük 5,7%-ról 5,1%-ra csökkent.
Nógrád megye
Nógrád vármegye az ország második legkisebb területű és egyben a legkisebb lélekszámú középfokú közigazgatási egysége. A 131 település többségében a lakosok száma nem éri el az ezer főt sem. Nógrád vármegye lakóinak száma 2022 elején közel 185,6 ezer fő volt, ami a kedvezőtlen népmozgalmi mutatók hatására 2022. január-szeptember között további 977 fővel csökkent. Nógrád vármegye a fontosabb gazdasági mutatók alapján a vármegyék rangsorában az utolsók között szerepel, ami jelentős munkaerő-piaci hátránnyal párosul. A megye mind a hat kistérsége hátrányos helyzetű.
A 2022. évben a vármegye gazdaságában nagyrészt az országossal megegyező folyamatok zajlottak. 2022-ben minden területen az előző évinél kedvezőbb eredményekkel találkozhattunk a főbb gazdasági mutatókat illetően. A Nógrád vármegyében működő ipari termelő, és építőipari vállalkozások teljesítménye növekedett a 2021-es évhez képest. Az idegenforgalomban jelentős bővülés következett be 2022-ben. A Nógrád vármegyében eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta a 2021-es év adatait, bár vármegyénk adatai így is jóval szerényebbek az országos átlaggal összevetve. A Nógrád vármegyei vállalkozások által megvalósított beruházások összege a 2022-es évben meghaladta az előző évet.
Nógrád vármegye meghatározó gazdasági ága a feldolgozóipar, ezen belül pedig a gépipar.
A mezőgazdaság adottságai kedvezőtlenebbek, mint az ország más területein. A vármegyében működő vállalkozások közül a foglalkoztatásban betöltött szerepük szerint a feldolgozóipari és a kereskedelmi tevékenységet folytatók a meghatározók, közülük járásonként a legjelentősebbek az alábbi foglalkoztatók:
Salgótarján: Wamsler SE Rt, Magyarországi Hangszórógyártó Kft, Mitsuba Kft.
Balassagyarmat: MAHLE Compressors Hungary Kft, Prysmian MKM Kft.
Pásztó: EGLO Magyarország Kft, REINING TRANSPORT Kft, ALUTECH Kft.
Szécsény: Tommy-Invest Kft, Palóc-Coop Zrt, PROFILPLAST Kft.
Bátonyterenye: ALSTOM Hungary Kft, Besser Hungaria Kft, Viessmann Kft.
Rétság: Knaus Tabbert Kft, Hi-Lex Hungary Kft, Interfa Bútoripari Kft, Hanon Systems Kft.
Nógrád vármegyében 2022. III. negyedévben a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatási ráta 69,7% volt, amihez 8,2%-os munkanélküliségi ráta társult, mind a kettő adatban javulás tapasztalható a 2021-es év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási ráta országos viszonylatban a második legalacsonyabbról a harmadik legalacsonyabbra ugrott, a munkanélküliségi ráta a megyék közötti rangsorban a legmagasabb maradt.
2022 III. negyedévben a 15-64 éves korosztály aktivitási aránya 1,3%-kal, a gazdaságilag aktívak aránya 0,2%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az inaktívak száma 6,2%-kal csökkent a 2021. III. negyedévhez képest.
Az NFSZ adatai szerint Nógrád vármegyében 2022-ben havonta átlagosan 10272 álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban, 496 fővel, 4,6%-kal kevesebben, mint 2021-ben. 2022-ben januártól márciusig kismértékben bővült a nyilvántartott ügyfelek száma, ami a foglalkoztatási holtszezonnak és közfoglalkoztatásról visszatérőknek köszönhető. Ezt követően csak szeptemberben történt növekedés, szintén a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan. Az átlagos adatok szerint az álláskeresők legtöbb csoportjában létszámcsökkenés történt éves viszonylatban.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők átlagos száma 2022-ben 757 fő volt, 183 fővel, 19,5%-kal kevesebb, mint 2021-ben. A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül átlagosan 7,4%-ot tett ki, 1%-ponttal többet, mint országosan. A fiatalok többsége szakképzetlen, ami jelentős munkaerő-piaci hátrányt jelent számukra.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
2022. évben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai 54,3 ezer új bejelentett állást vettek nyilvántartásba (nyári diákmunkával együtt), amelyből a támogatott új álláshelyek száma 44,9 ezer (82,7%) volt. Az új bejelentett támogatott álláshelyeket a legtöbb esetben a miskolci (8,2 ezer), a kazincbarcikai (4,5 ezer), az edelényi (4,4 ezer), és az ózdi (4,2 ezer) járásban jelentették be. A támogatás nélküli új bejelentett álláshelyek túlnyomó része pedig a tiszaújvárosi (4,7 ezer) és a miskolci (2,6 ezer) járásból érkezett.
Heves megye
2022. évben a hat heves vármegyei járási hivatal foglalkoztatási osztályra összesen 9 337 álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 7,4%-kal, 750 fővel kevesebb, mint 2021. évben. A nyilvántartásba vett új állások 79,9%-a (7 461) támogatott álláshely volt, 20,1%-a (1 876 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma a bázishoz képest 629 fővel, 7,8%-kal, ezen belül a közfoglalkoztatással igényelt munkaerő száma 594 fővel 11,5%-kal csökkent.
A támogatáshoz nem kötött új létszámigények száma 2022. évben 1 876 fő volt. A nem támogatott álláshelyek 40,3%-a (756 fő) szakképzett fizikai munkás, 31,0%-a (581 fő) segédmunkás, 11,5%-a (216 fő) betanított munkás, 17,2%-a (323 fő) szellemi munkakörre vonatkozott.
A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 40 fő összeszerelő (Gyöngyös 6 fő, Eger 34 fő),169 fő egyszerű szállítási, szolgáltatási foglalkozású (Eger 59 fő, Gyöngyös 63 fő, Hatvan 20 fő), 182 fő fém- és villamos-ipari szakmunkás (Eger 95 fő, Gyöngyös 56 fő), 315 fő ipari, építőipari, mezőgazdasági segédmunkás (Eger 82 fő, Gyöngyös 122 fő, Hatvan 78 fő), 143 fő kereskedelmi, vendéglátó ipari szakmunkás (Eger 66 fő, Gyöngyös 18 fő, Heves 20 fő, Füzesabony 29 fő), 97 fő takarító (Gyöngyös 14 fő, Hatvan 21 fő, Eger 51 fő), 175 fő járművezető, mobil gép kezelő (Eger 84 fő, Gyöngyös 65 fő, Hatvan 11 fő), 75 fő építőipari szakmunkás (Eger 26 fő, Füzesabony 13 fő, Heves 14 fő, Hatvan 15 fő), 86 fő feldolgozóipari gépkezelő (Füzesabony 22 fő, Gyöngyös 44), 42 fő technikusok (Eger 20 fő, Gyöngyös 15 fő), 114 fő irodai, ügyviteli foglalkozású (Eger 47 fő, Gyöngyös 18 fő, Hatvan 22 fő), 60 fő szolgáltatási foglalkozású (Eger 16 fő, Gyöngyös 25 fő). A felsőfokú végzettségű munkaerőigényüket általában nem jelentik be a járási foglalkoztatási osztályokra a cégek. 2021. évben mindössze 8 fő műszaki, informatikai és természettudományos felsőfokú munkaerő igény érkezett.
Nógrád megye
2022 év végén egy bátonyterenyei járásban tevékenykedő munkáltató döntött 54 fős létszámleépítésről, melynek okát a külföldi tulajdonos nem jelölte meg. Ez a létszám az országos adat mindössze 1,6%-át tette ki. Az elbocsátás 2023. januárban realizálódik, s a kilépők iránt a járásban is és a társjárásokban is mutatkozik munkáltatói kereslet.
A 2022. év folyamán 11,8 ezer főre vonatkozó állásigény jelent meg Nógrád vármegyében, ami tizedével kedvezőbb az egy évvel korábbitól. A bővülés mind az elsődleges munkaerőpiac keresletét, mind a közfoglalkoztatás területét érintette.
A feltárt, rögzített új álláshelyek közül 6,8 ezer (57%) közfoglalkoztatáshoz kapcsolódott, míg az elsődleges munkaerőpiac létszámigénye kissé meghaladta a 3,9 ezer főt, melyek 45%-a szintén támogatással volt betölthető.
A foglalkoztatási szándék mind a termelő szektorban (pl. feldolgozóipar 1063 fő, építőipar 470 fő), mind az anyagi és nem anyagi szolgáltatások ágaiban (pl. kereskedelem 545 fő, szállítás 214 fő, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 294 fő) meghaladta a 2021. évi szintet.
A nyílt piaci új munkahelyek száma a salgótarjáni (1163 fő) és a balassagyarmati (884 fő) térségekben volt a legmagasabb, míg a sort a szécsényi járás (347 fő) zárta.
A bejelentett piaci állások több mint feléhez elegendő volt az alapfokú iskolai végzettség is, 42,6%-uk csak középfokú végzettséggel volt betölthető, 4,5% pedig felsőfokú végzettséget igényelt.
A munkáltatók főként betanított jellegű és segédmunkát takaró munkaköröket kínáltak az álláskeresőknek. A szakképzettek közül elsősorban a kereskedelmi és vendéglátó-ipari (bolti eladó, szakács, pultos, pincér), a fém- és villamos-ipari (hegesztő, lakatos, gépjármű- és motorkarbantartó, -javító, mechanikaigép-karbantartó, -javító), az építőipari (villanyszerelő, kőműves), valamint az általános irodai, ügyviteli foglalkozásúak (általános irodai adminisztrátor) voltak keresettek.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
A vármegyében élő népesség területi eloszlása egyenlőtlen, ami nagyban meghatározza a rendelkezésre álló munkaerő arányának megoszlását is. 2022-ben a vármegye közigazgatási székhelyén, Miskolcon és térségében (miskolci járás) él a legtöbb nyilvántartott álláskereső, a vármegyei létszám 21,6%-a. A miskolci járás része az ún. Sajó-völgyi ipari térségnek, ahová további jelentős ipari potenciállal rendelkező járások (Tiszaújváros, Kazincbarcika, Ózd és Putnok városok térsége) tartoznak, amelyek területén a vármegyei álláskeresők további 27,1%-a él. A vármegye déli, leginkább mezőgazdasági tevékenységéről és gyógyvízi kultúrájáról ismert két járásában (Mezőkövesd, Mezőcsát) a nyilvántartott álláskeresők 8,5%-a, míg a megye északi-északkeleti, Szlovákiával határos, Tokaj-Hegyalját is magában foglaló, elsősorban mezőgazdasági és idegenforgalmi tevékenységre épülő járásokban (Encs, Edelény, Szikszó, Szerencs, Gönc, Tokaj, Sárospatak, Sátoraljaújhely és Cigánd városok térsége) a vármegyei álláskeresők 42,8%-a él.
Heves megye
Heves vármegyében 2022. évben, havi átlagban az egri (2,8 ezer fő), a gyöngyösi (1,9 ezer fő) és a hevesi körzetben (2,4 ezer fő) tartottuk nyilván a legtöbb álláskeresőt. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi, az egri és a füzesabonyi körzetben 6,0 - 8,0% között alakult, ugyanakkor Heves körzetében 16,7% volt.
A 2022. év folyamán regisztrációt kért álláskeresők a legnagyobb számban segédmunkás (2689 fő), takarító (1364 fő), bolti eladó (706 fő), összeszerelő (482 fő), irodai adminisztrátor (466 fő), konyhai kisegítő (259 fő), targonca-vezető (202 fő), tehergépkocsi-vezető (210 fő), lakatos (109 fő), rakodómunkás (128 fő), vagyonőr (170), kőműves (125 fő), szakács (86 fő), portás, telepőr (169 fő), pincér (66 fő), pultos (66 fő), forgácsoló (55 fő), festő és mázoló (104 fő), hegesztő, lángvágó (52 fő), dajka (96 fő), dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő (84 fő), épületvillamossági szerelő, villanyszerelő (71 fő) munkakörben szerettek volna elhelyezkedni.
Nógrád megye
2022-ben csaknem 12 ezer belépési esetet regisztráltak a foglalkoztatási osztályok, miközben a kilépési forgalom nagysága elérte a 12,3 ezret. A beáramlás 0,3%-kal növekedett, miközben a kiáramlás a 2021. évit 5,9%-kal alulmúlta.
A belépők túlnyomó többsége elveszítette a munkahelyét, míg kisebb hányaduk egyéb okból, illetve pályakezdőként kérte a nyilvántartásba vételét. A gazdasági szektor csaknem minden területén növekedett a létszámkibocsátás a 2021. évhez képest. A legtöbben a feldolgozóipar, a közigazgatás, a kereskedelem és gépjárműjavítás, az adminisztráció és az építőipar területén dolgoztak. A közfoglalkoztatottak visszaáramlása nagyobb, a pályakezdők beáramlása viszont kisebb ügyfélforgalmat jelentett, mint a 2021-es évben.
2022-ben a regisztrációt kérő, szakképzettséggel rendelkező álláskeresők között a legnagyobb számban bolti eladó, általános irodai adminisztrátor, hegesztő-lángvágó, lakatos, egyéb ügyintéző, szakács, vagyonőr-testőr, kőműves, gyermekfelügyelő-dajka, pincér, festő-mázoló munkakörben kívántak elhelyezkedni.
A nógrádi járási hivatalok foglalkoztatási osztályai a 2022. évben a legtöbb álláskeresőt
(3551 fő, 34,6%) Salgótarján és térségében, míg a legkevesebbet (746 fő, 7,3%) a rétsági járásban tartották nyilván. A megye további négy térségében havi átlagban 1162 és 1695 fő közötti ügyfél tartotta a kapcsolatot a járási hivatalokkal.
Hajdú-Bihar megye
A Központi Statisztikai Hivatal lakosság körében végzett felmérése alapján 2022. év III. negyedévében a vármegye 15–74 éves népességének 64,8%-a, mintegy 256,1 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Közülük 245,3 ezren foglalkoztatottként, 10,8 ezren munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma mérséklődött, míg a munkanélkülieké csökkent az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási arány 62,1%, ami 0,6%-ponttal maradt alatta az egy évvel korábbinak, a munkanélküliségi ráta pedig 5,3%, ami 1,1%-ponttal csökkent. Országosan a foglalkoztatási arány magasabb (64,3%), a munkanélküliségi ráta alacsonyabb (3,6%) volt a Hajdú-Bihar vármegyei értékeknél.
Az álláskeresők száma Hajdú-Bihar vármegyében 2022. év III. negyedévének átlagában (továbbiakban vizsgált időszak) 18 342 fő volt, amely 2021. év III. negyedévnek átlagához (továbbiakban bázis időszak) képest 8,1%-os mértékű, 1 607 fős csökkenést jelent.
Az állástalanok közel harmadát (29,2%) a Debreceni Járási Hivatal tartotta nyilván, amely 0,1%-kal alacsonyabb a bázis időszaki aránynál. Kilenc járási hivatalban csökkent az álláskeresők száma a bázisidőszakhoz képest, míg a Püspökladányi Járási Hivatalban 37 fős növekedés volt tapasztalható a bázisidőszakhoz képest.
Hajdú-Bihar vármegye nyilvántartott álláskeresői között 2022. év 7-9. hónapjában átlagosan 9 980 nő és 8 363 férfi szerepelt, arányuk az összes álláskeresőnek az 54,4%-át, illetve a 45,6%-át tette ki.
A bázisidőszakban a két nem aránya között 8,7% volt az eltérés, akkor a nők 867 fővel voltak többen a nyilvántartásban. A vizsgált időszakban a nők számában 2021. év 7-9. hónapjának átlagához képest 8%-os, 867 fős csökkenés következett be.
A vizsgált időszakban a férfiak esetében az előző év időszakának átlagához képest 8,1%-os, 740 fős csökkenés volt tapasztalható.
Hajdú-Bihar vármegyében 2022. év III. negyedévének átlagában 12 519 fő szakképzett álláskereső közül átlagosan 1 093 főnek volt felsőfokú végzettsége. A szakképzett álláskeresők száma a bázis időszakhoz képest 9,8%-os csökkenést mutatott, ami azt jelenti, hogy átlagosan 1 353 fővel voltak kevesebben a járási hivatalok nyilvántartásában. A vizsgált időszakban a szakképzett felsőfokú végzettségű álláskeresők száma csökkenést mutatott, amelynek aránya a bázisidőszakhoz képest 10% volt. Ebben az időszakban átlagosan 122 fő szakképzett felsőfokú álláskeresővel kevesebbet tartottak nyilván a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai.
A 25 éven aluli korosztályban a vizsgált időszakban a járási hivatalok 2 054 főt tartottak nyilván, számukban a bázisidőszakhoz képest 749 fős csökkenés mutatkozott. Az 55 éves és afeletti állástalanoknál a bázis időszakhoz képest 3,9%-os, 252 fős növekedés volt a vizsgált időszakban, ekkor átlagosan 6 688 fő 55 éves és afeletti álláskereső szerepelt a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak nyilvántartásában. A 25 év alattiak átlagos aránya az összes álláskeresőn belül 11,2% volt, míg az 55 éves és afeletti álláskeresők átlagos aránya meghaladta a 36%-ot. Az arányok az előző év átlagában hasonló szinten voltak mindkét csoport esetében (14,1%, illetve 32,3%), viszont a fiatalok aránya 2,9%-ponttal csökkent, míg az idősebbek aránya 4,2%-ponttal növekedett a bázisidőszakhoz képest.
A vármegyében a pályakezdők átlagos létszáma a vizsgált időszakban 1 357 fő volt, amely 27,8%-kal, 523 fővel kevesebb, mint a bázisidőszakban. A nyilvántartott pályakezdők aránya az összes álláskeresőn belül a vizsgált időszakban 7,4%, ami 2%-ponttal alacsonyabb, mint a bázisidőszakban volt. A pályakezdők 4,9%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett a vizsgált időszakban, ami átlagosan 66 főt jelentett. A bázisidőszakban a pályakezdők közül 5,4%-nak volt felsőfokú végzettsége.
Hajdú-Bihar vármegyében a vizsgált időszakban az egy évnél régebben állást keresők száma a bázisidőszakhoz képest 5,2%-kal, 392 fővel mérséklődött. Az egy éven túl nyilvántartásban lévők az összes álláskeresőnek a 39,2%-át tették ki a vizsgált időszakban, ami 1,2%-ponttal volt magasabb, mint a bázisidőszakban. Az egy éven túli álláskeresők átlagos száma a vizsgált időszakban 7 184 fő volt.
A vármegyei munkaügyi nyilvántartás rendszerébe 2022. év III. negyedévében összesen 7 155 fő került be, 144 fővel több, mint az előző év azonos időszakában, amely 2,1%-os növekedést jelentett.
Az első alkalommal belépők esetében a bázisidőszakhoz képest 16,5%-os csökkenés volt tapasztalható, amely 134 főt jelentett, így a vizsgált időszakban összesen 679 fő új belépőt vettek nyilvántartásba a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai.
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye lakónépessége 2022. január 1-jén 360 326 fő volt, az előző évhez képest 0,9%-kal csökkent. A KSH negyedéves munkaerő-felmérése alapján a 15-64 éves népességbe 2022. III. negyedévében 224,6 ezren tartoztak. Közöttük 171,5 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ez 2,8%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakának adata. Az aktivitási arány (a gazdaságilag aktívak aránya a 15-64 éves népességen belül) 3,0 százalékponttal emelkedve 76,4% ot tett ki.
Az év harmadik negyedévében 162,8 ezer főt, a 15-64 éves népesség 72,5%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 3,8 százalékponttal emelkedett a megyében.
A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest, így 2022. III. negyedévében 5,1% ot tett ki.
A vármegyében alkalmazásban állók legnagyobb része az ipar területén dolgozik, emellett a humán-egészségügyi, szociális ellátás, az oktatás, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, a kereskedelem és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat tartoznak a jelentősebb létszámot foglalkoztató gazdasági ágak közé.
A vármegyében a legnagyobb, 250 fő feletti alkalmazotti létszámú munkáltatók elektronikai készülékek, háztartási és mezőgazdasági gépek, járművek gyártásával, összeszerelésével, javításával, élelmiszer-ipari termékek előállításával foglalkoznak, valamint az egészségügyben is képviseli magát néhány jelentős munkáltató. A szolnoki és a jászberényi a két gazdaságilag legfejlettebb térség a megyében.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2022. III. negyedévben átlagosan 12,4 ezer fő álláskereső szerepelt a kormányhivatal nyilvántartásában. Számuk az előző évhez képest 11,6 százalékkal csökkent.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakóinak száma a 2022. január 1-jei KSH adatok alapján 539 ezer fő, az egy évvel korábbinál 6,2 ezerrel kevesebb. Ez a népesség az ország lélekszámának 5,6 százalékát jelentette.
A KSH negyedéves munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2022. III. negyedévében a 409,5 ezer fős 15-74 éves népességből 265,2 ezer fő volt gazdaságilag aktív, ebből kifolyólag az aktivitási arány 64,8% volt. A megyében élő népességből 245,1ezer főt foglalkoztattak, arányuk 59,9 százaléknak felelt meg.
A munkanélküliek 20,1 ezer fős létszáma 7,6 százalékos munkanélküliségi rátát indukált. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2022. évben átlagosan 24 923 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 9,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A nemek arányát tekintve a jellemző tendencia a vizsgált évben megfordult, a nők átlagos létszáma magasabb volt a férfiakénál. Megyei szinten a 12 501 nő 50,2 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, ugyanezen időszak alatt a férfiak létszáma 12 423 fő volt.
Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 13,4 ezres átlaglétszáma az álláskeresők több mint felét jelentette a vizsgált időszakban. Középfokú végzettséggel 10 682 (42,9%), felsőfokúval pedig 845 fő (3,4%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belül a különböző iskolai szintek részaránya alig változott. Leginkább a felsőfokú végzettségűek állománya mérséklődött egy év alatt (-12,1%).
A 16 243 fős átlaglétszámú szakképzettség nélküliek (iskolai végzettség szerinti besorolás alapján) álláskeresőkön belüli aránya 65,2%-os értéket mutatott a tárgyidőszakban. Létszámuk 9,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
2022. év átlagában a 60 felettiek (4 319 fő, 17,3%) súlya volt meghatározó leginkább, de a 21-25 és a 46-50 évesek aránya is több mint tíz százalék. A 21-25 és a 18-20 évesek esetében a legnagyobb a létszámfogyás (-23,5% és -20,7%), a legidősebb (60 év feletti) korcsoport esetében ugyanakkor 10,7%-os létszámnövekedés következett be.
Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, azaz 90,0%-a – 22,4 ezer fő – fizikai, 2 496 fő pedig szellemi foglalkozású volt álláskeresővé válásukat megelőzően.
2022. évben átlagosan 2 473 pályakezdő szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ami az összes álláskeresőn belül 9,9%-ot jelentett. Közöttük 72 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A fiatalok létszáma 22,8 százalékkal, arányuk 1,7%-ponttal mérséklődött egy év alatt.
A tárgyidőszakban átlagosan 8 801 fő szerepelt tartósan a regiszterekben, vagyis a nyilvántartott álláskeresők 35,3 százaléka több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. Létszámuk és álláskeresőkön belüli arányuk is emelkedett a bázisidőszakhoz képest.
A megyében, a tárgyidőszakot tekintve átlagosan a nyilvántartott álláskeresők mintegy hatvan százaléka (15 209 fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján passzív ellátást. Jelentős részük szociális, kisebb hányaduk álláskeresési támogatásban részesült.
Hajdú-Bihar megye
A Hajdú-Bihar vármegyei munkáltatók 2022. évben összesen 24 840 új álláshelyet jelentettek be, amely 544-gyel több az egy évvel korábbi álláshely bejelentéseknél, és 2,2%-os növekedésnek felelt meg. A támogatott munkaerőigény bejelentések csökkenésének mértéke a bázis időszakhoz képest 1,1%-os volt, így a vizsgált időszakban összesen 19 944 támogatott álláshely szerepelt a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak adatbázisában.
A nem támogatott álláshelyek esetében a bázisidőszakhoz képest 768-cal többet jelentettek be a munkáltatók, így a vizsgált időszakban összesen 4 896 nem támogatott álláshely volt elérhető a járási hivatalokban.
Összességében a vizsgált időszakban 56 892 betölthető álláshely volt, ami a bázis időszakhoz viszonyítva 0,7%-os növekedést jelentett.
Az új bejelentett álláshelyek 52,5%-a (13 030 álláshely) a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban állt rendelkezésre. Az előző évben ez az arány 64,9% volt.
Az ágazatok közül 2022. évben az új bejelentett álláshelyek aránya 6% vagy afeletti volt a feldolgozóipar (6,8%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (6,5%), valamint az építőipar (6%) területén. A többi ágazatban az arány 5,5% alatt maradt.
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2022. évben összesen 17,7 ezer álláshelyet jelentettek be, ennek negyedét Szolnok térségében.
A munkalehetőségek mintegy 70%-a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra irányult, ezen belül 7,7 ezer szállítási, szolgáltatási jellegű, 3,5 ezer ipari, építőipari, mezőgazdasági jellegű, 1,1 ezer takarító jellegű volt. A további foglalkozások közül jelentősebb (legalább 100 főt elérő) számban bolti eladó, egyéb ügyintéző, pék, pultos, szakács, tehergépkocsi vezető, oktatási asszisztens munkakörökbe kerestek munkaerőt.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2022. évben összesen 47 700 álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, melyek 88,9 százalékában, azaz 42 393 munkahely esetében a munkáltatók szakképzetlen álláskeresőt vártak. Az 5 307 szakképzett álláshely 59,0 százaléka alapfokú, 30,1 százaléka pedig alapfokú iskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítést érintett. A munkakörök mindkét csoportban leginkább kis- és nagyüzemi képesítéseket igényeltek.
A szakképzettséget igénylő álláshelyek között a legjellemzőbb munkakörök (min. 50 fő): kőműves, ABC eladó, szakács, ács-állványozó, villanyszerelő, asztalos, pék, hegesztő.
Hajdú-Bihar megye
Hajdú-Bihar vármegyében 2022. évben összesen 27 738 fő belépő álláskeresőt regisztráltak a járási hivatalok. A belépő álláskeresők 14,2%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatból, 7,5%-a a feldolgozóiparból és 5,2%-a a kereskedelem gépjárműjavítás területéről került a nyilvántartásba. Az álláskeresők által keresett leggyakoribb szakmák a következők voltak: 9239 FEOR számú egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású (4 955 fő), 5113 FEOR számú bolti eladó (2 342 fő), 4112 FEOR számú általános irodai adminisztrátor (1 490 fő), 9119 FEOR számú egyéb takarító és kisegítő (1 032 fő), valamint 9112 FEOR számú intézményi takarító és kisegítő (994 fő).
Jász-Nagykun-Szolnok megye
A vármegyében a 2022. év során átlagosan nyilvántartott 12,8 ezer álláskereső több mint negyedét Szolnok körzetében tartották nyilván. Mezőtúr és Tiszafüred térségében ugyanakkor az álláskeresők megyei létszámának csak mintegy 6-7%-a élt. A munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk Jászberény körzetében a legkedvezőbb, míg a kunhegyesi járásban a legmagasabb.
Az álláskeresők közel fele szakképzettséget nem igénylő, egyszerű állást keres, ezen belül is főleg szolgáltatási, szállítási jellegű, egyszerűbb foglalkozást. Az álláskeresők 15,0%-a szeretne a kereskedelem, szolgáltatás terén elhelyezkedni, ezen belül a teljes létszám 7,1%-a bolti eladóként (ez az álláskeresők körében leginkább keresett szakma). A kereskedelemtől némileg elmaradó arányban keresnek állást ipari, és építőipari foglalkozásokban, ezen belül például lakatos, kőműves, hegesztő, lángvágó, festő és mázoló szakmákban.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2022. évben 38 685-en léptek a foglalkoztatási szolgálat megyei nyilvántartásába, akik 12,6 százaléka pályakezdőként került regisztrálásra.
A nyilvántartott álláskeresők több mint fele szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokat keresett, ezen belül is egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló állásokat.
A vizsgált időszakban az álláskeresők által leginkább keresett munkakörök a következők voltak: egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású; bolti eladó; általános irodai adminisztrátor; egyéb takarító és kisegítő; egyszerű ipari foglalkozású; intézményi takarító és kisegítő; portás, telepőr, egyszerű őr; egyszerű mezőgazdasági foglalkozású.
Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun vármegyét összességében csökkenő munkanélküliség, ellenben fogyatkozó népesség jellemezte a 2022. évben. Bács-Kiskun – az ország legnagyobb területű vármegyéjének – lakónépessége 2022. január 1-jén 497 ezer fő[1] volt, 0,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2022. évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-piaci felmérése[2] alapján a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is mérséklődött a 2021. évi adatokhoz viszonyítva. 2022 évben Bács-Kiskun vármegyében a 15-74 éves népesség 65,5%-a, 246,7 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 0,7%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A vármegye aktivitási aránya mindössze egy százalékponttal maradt el az országos értéktől. A foglalkoztatási ráta 62,9%, a munkanélküliségi ráta 4,0% volt. Az inaktívak száma 129,9 ezer főt tett ki, 1,7 ezer fővel emelkedett az egy évvel korábbinál. Bács-Kiskun vármegyében az alkalmazásban állók száma[3] a KSH adatok alapján 2022-ben 130 ezer fő volt; 0,6 százalékkal mérséklődött, mint egy évvel korábban. Ugyancsak KSH adatok szerint 2022. I-IV. negyedévében az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 439 ezer Ft volt; 18,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, azonban továbbra is jóval (76 ezer forinttal) alacsonyabb volt a hazai átlagnál. Bács-Kiskun vármegyei székhellyel 2022. december végén 109,1 ezer gazdasági szervezetet tartott nyilván a KSH, melynek túlnyomó része (76,5%) önálló vállalkozás.
Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján 2022. évben a regisztrált álláskeresők záró létszáma átlagosan 11.367 fő volt, mely a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 11,7 százalékos csökkenés.
A regisztrált álláskeresőkön belül a fenti időszakban a pályakezdők átlagos havi létszáma 584 fő volt; arányuk 5,1%-ot tett ki átlagosan. A pályakezdők átlagos létszáma 29,6 százalékkal csökkent 2021. év azonos időszakához viszonyítva.
Békés megye
Békés vármegye lakónépessége 2022. január 1-jén 322,8 ezer fő volt, ami további csökkenés következtében az előző évhez képest 3,7 ezer fővel (1,1%-kal) mérséklődött.
A KSH által végzett munkaerő-felmérés 2022. III. negyedévi adatai alapján a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma 243,3 ezer főt tett ki, így az aktivitási ráta 63,0%-ot mutatott. Az aktív népességen belül 144,2 ezer fő volt foglalkoztatott, a 15-74 éves népességen belül vizsgált foglalkoztatási arány a III. negyedév végén 59,3% volt, mely 0,2 százalékponttal elmarad az egy évvel korábbitól. Az ILO definíció szerinti munkanélküliek száma 9 ezer főt tett ki, ami azonos az egy évvel korábban mérttel.
2022. III. negyedéves adatai alapján az NFSZ nyilvántartásában szereplő álláskeresők átlagos zárónapi száma Békés vármegyében 11679 főt tett ki, amely 10,3%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A vizsgált időszakban az álláskeresők 7,4%-a tartozott a pályakezdők közé, létszámuk változása az álláskeresőkével azonosan alakult; a fiatalok létszáma is csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest.
Az álláskeresők 39,9%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 29,4%-a végzett szakmunkásképzőben, további 25,9%-a érettségizett és 4,7%-a szerzett diplomát. A pályakezdők körében a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek aránya 32,6%, szakmával 18,2%, érettségivel 45,6%, diplomával 3,5%-uk rendelkezik.
Területenként vizsgálva a vármegye járásai közül a legtöbb álláskereső a Békéscsabai (2264 fő) a Mezőkovácsházai (1948 fő) és a Békési (1615 fő) járásban található. Jellemző, hogy a vármegye munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlenebb helyzetű területein az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele is kedvezőtlenebb a vármegyei és az országos átlagnál. A vizsgált időszak átlagadatai alapján az álláskeresők átlagos számának előző év azonos időszakához viszonyított csökkenése legnagyobb mértékben a Gyulai (20,1%) és a Békéscsabai járásban (14,8%) figyelhető meg.
Csongrád-Csanád megye
Csongrád-Csanád vármegye lakónépessége 2022. január elsején a KSH adatai szerint 393 116 fő volt, mely 2,5 ezer fővel, 0,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi létszámtól.
A KSH munkaerő-felmérése alapján 2022. III. negyedévében a vármegye 15–74 éves népességének (296,5 ezer fő) 65,2%-a, 193,3 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 189 ezren foglalkoztatottként, 4,3 ezren munkanélküliként jelentek meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 1,5%-kal nőtt, a munkanélkülieké 7%-kal csökkent 2021. azonos időszakához képest. A csökkenés mértéke a munkanélküliek esetében közel hasonló volt az országoshoz. A foglalkoztatottak aránya elérte a 63,7%-ot, a munkanélküliségi ráta pedig 2,2%-ra esett vissza. A vármegye foglalkoztatottsága 0,6%-ponttal maradt el, munkanélküliségi rátája másfél százalékponttal lett kedvezőbb az országos átlagnál. A gazdaságilag inaktívak közé a vizsgált népességcsoportból 103 ezren tartoztak, négyezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban.
2022. I–III. negyedévében Csongrád-Csanád vármegyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 434 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 288 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 441 ezer, a nettó átlagkereset 293 ezer forintra emelkedett. A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 19%-kal múlta felül a 2021. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, ennek ellenére az alkalmazottak 14%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál, és 30%-kal maradnak el a fővárosétól.
Az NFSZ regiszter 2022. éves adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők átlagos havi száma a vármegyében 5 254 fő lett, amely 781 fővel, 13%-kal maradt el az egy évvel korábbi hasonló átlagadattól. Év végén kevesebb, mint ötezer (4 953) fő szerepelt a járások nyilvántartásában. Ez a záró létszám 199 fővel maradt el a 2021. év végi létszámtól.
A nyilvántartásban lévő nők havi átlagos száma 2 706 főre csökkent, arányuk 51,5% az összes álláskereső között. A regisztrációban lévő nők száma egy év alatt 14,5%-kal, a férfiaké 11%-kal esett vissza. Az álláskeresők 27,5%-a, 1 454 fő legfeljebb általános iskolát végzett, 1 358-an (26%) szakmunkásképzőbe, szakiskolába jártak. Szakközépiskolát, szakgimnáziumot, technikumot 1 254-en (24%) végeztek, gimnáziumban érettségiztek 589-en (11%). Diplomával az álláskeresők 11,5 százaléka rendelkezett, ez Csongrád-Csanád vármegyében havonta átlagosan 600 főt jelentett.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nagyobb mértékben csökkent egy év alatt. 2022. évben, átlaglétszámuk a bázisidőszaki, 412 főről 273 főre változott, mely 34%-os visszaesést mutat. A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül átlagosan 5,2%-ot tett ki, mely 1,6%-ponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábban.
[1] KSH Fókuszban a megyék 2021. III. negyedév Bács-Kiskun vármegye
[2] Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO International Labour Organization) kritériuma szerint.
[3] KSH STADAT táblák
Bács-Kiskun megye
2022. évben 20.855 db új állás bejelentés történt Bács-Kiskun vármegye Foglalkoztatási Osztályain, melynek 25,6%-a közfoglalkoztatásra irányult. Az elsődleges munkaerőpiacról érkezett új állások száma 2022 végére 15.479 db-ot tett ki; a munkaerőigények 70,9 százalékához nem jeleztek támogatási igényt a foglalkoztatók.
Közfoglalkoztatás nélkül a fenti álláshelyek legtöbbje teljes munkaidős volt, több mint fele nem igényelt szakképzettséget. A feldolgozóiparból érkezett a betöltendő álláshelyek 27,4 százaléka, de jelentős volt a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területe és a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat, valamit a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területek munkaerőigénye is. Jelentős számban kerestek egyszerű ipari, egyéb ügyintéző és egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási, továbbá egyszerű mezőgazdasági foglalkozásút, kézi csomagolót, egyszerű építőipari foglalkozásút, bolti eladót, általános irodai adminisztrátort, rakodómunkást, tehergépkocsi-vezetőt, kamionsofőrt, intézményi takarítót és kisegítőt, szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztőt, konyhai kisegítőt valamint egyéb termék összeszerelőt. Az álláshelyek közel harmada a vármegyeközpont, Kecskemét körzetébe koncentrálódik, de ezer fő fölötti álláshely-bejelentést regisztráltak Kiskunhalas, Baja, Kiskőrös, Kalocsa és Kiskunfélegyháza térségében is.
Békés megye
2022-ben Békés vármegyében közel 23 ezer álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaira. Területi megoszlás tekintetében a legtöbb bejelentett álláshelyet a Békéscsabai, a Szarvasi és a Szeghalmi járás területén regisztrálták.
A bejelentett állások 63,5%-a alapfokú iskolai végzettséggel is betölthető volt, 28,1%-a középfokú végzettséget (közöttük jellemzően szakmai végzettség meglétét) igényelt, míg 1,4%-a felsőfokú végzettséghez kötött volt.
A bejelentett álláshelyek közül a legtöbb a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; a feldolgozóipar; a kereskedelem, gépjárműjavítás; a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar ágazatba tartozó munkahelyeken jelentkezett. A közigazgatásban keresett álláshelyek meghatározó hányada a közfoglalkoztatás keretében történő alkalmazásra vonatkozott.
Csongrád-Csanád megye
2022-ben 17,1 ezer álláshelyet jelentettek be a munkáltatók Csongrád-Csanád vármegyében, ami szinte azonos az egy évvel korábbi munkaerő-igények számával. A bejelentett állások 43%-ához nem igényeltek a munkáltatók támogatást, ez így 7,3 ezer állást jelentett 2022. évben, a támogatott állások száma pedig 9,8 ezer volt. A rendelkezésre álló álláshelyek 43%-a Szeged (7,4 ezer), 15%-a Makó (2,5 ezer), 12%-a Hódmezővásárhely (2,1 ezer) térségében volt betölthető.
Az állások 2/3-a alapfokú iskolai végzettséggel is betölthető, 19%-a szakmunkás végzettséget, 11%-a középfokú, 3%-a pedig felsőfokú végzettséget igényelt. Ágazatokat tekintve az állásbejelentések 30%-a a közigazgatás (közfoglalkoztatás) területére irányult, közel ¼-e (4 ezer) az ipar (beleértve az építőipart is), 9%-a a kereskedelem, 7%-a a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 6% a mezőgazdaság, 4-5% a humán egészségügy és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területekről került a rendszerünkbe.
A megyében, foglalkozásokat tekintve a legtöbb betölthető álláshely 2022. évben: takarító, konyhai kisegítő, irodai adminisztrátor, bolti eladó, egyéb ügyintéző, rakodómunkás, tehergépkocsi-vezető, kézi csomagoló, pultos, gumitermékgyártó gépkezelő, szakács, lakatos, kőműves.
Bács-Kiskun megye
2022. évben a Bács-Kiskun vármegyében a regisztrációban lévő álláskeresők átlagos létszámát tekintve 55,1%-a nő volt, 44,9%-a férfi. Az álláskeresők többségét, 54,3%-át a 25-54 év közötti korosztály alkotta, 36,9%-uk 55 éves és a feletti, 8,8%-uk pedig 25 év alatti volt. A regisztráltak többsége (55,5%) középfokú, 38,2%-a alapfokú, míg 6,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A regisztráltak közel egyharmadának (29,5%) nem volt szakképzettsége. Az adott időszakban egy éven túli tartósan regisztráltak aránya 35,8% volt.
Létszámban Kecskemét járás tartotta nyilván a legtöbb álláskeresőt (átlagosan 3.237 fő havonta), azonban a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Kunszentmiklós, Jánoshalma, Kalocsa, Bácsalmás, Kiskunhalas és Kiskunmajsa járásokban haladta meg a regisztrált álláskeresők átlagos aránya a vármegyei átlagot (4,6%).
Békés megye
Békés vármegyében 2022-ben havonta átlagosan 1,4 ezer álláskereső lépett be a munkanélküliek nyilvántartásába. Korábbi munkáltatójuk a legtöbb esetben a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjármű-javítás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatokban működött.
A munkanélküli nyilvántartásban szereplő álláskeresők területi eloszlását tekintve a vármegyeszékhelyi, Békéscsabai járásban található a legtöbb álláskereső. A vármegyei állomány átlagosan 19,4%-a, nagyságrendileg 2,2 ezer főt található e térségben. A vármegye gazdasági potenciáljának egyik meghatározó pólusa is ide köthető, így ebben a járásban - a vármegyén belül legmagasabb számú álláskereső létszám ellenére - a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a vármegyei átlag alatt marad. Míg Békés vármegyében 7,3% az álláskeresők 2022. évi átlag aránya, addig Békéscsaba térségében ez 5,8%. A vármegyén belül az álláskeresők száma legalacsonyabb Szarvas és Gyula térségében, ahol 512, illetve 802 fő volt az álláskeresők évi átlaglétszáma. A Békéscsabai után a legtöbb álláskeresőt a Mezőkovácsházai és a Békési járásban tartották nyilván, ahol az e körbe tartozók száma 1920, illetve 1598 fő volt. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Mezőkovácsháza térségében 11,8%, Békés körzetében 10,1%, volt. A vármegyén belül a legmagasabb álláskereső arány a Sarkadi járásban mutatkozott (14,5%).
2022-ben Békés vármegyében a havonta nyilvántartásban szereplő álláskeresők 71,9%-a rendelkezett szakképesítéssel. Az álláskeresők közül a legtöbben az alábbi képesítést szerezték meg: motorfűrész-kezelő, takarító, konyhai kisegítő, asztalos, géplakatos, hegesztő, kőműves, könnyűgépkezelő, mezőgazdasági gépjavító, nőiruha-készítő, szobafestő-mázoló és tapétázó, targoncavezető, ABC eladó, pincér, szakács, vendéglátó eladó, élelmiszer- és vegyi áru eladó, személy és vagyonőr, szociális gondozó és ápoló, autószerelő, kereskedő boltvezető.
Csongrád-Csanád megye
Csongrád-Csanád vármegyében 2022-ben közel 19 ezer fő volt az álláskeresők érintett létszáma, az év folyamán ennyien szerepeltek az álláskeresők nyilvántartásában, 7%-kal, 1,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben. Az érintett létszám 41%-a (7,7 ezer fő) a szegedi, 15%-a (2,8 ezer fő) a makói, 13%-a (2,5 ezer fő) a hódmezővásárhelyi járásban él. A regisztrációba bekerülők 26%-a legfeljebb általános iskolát végzett, 24%-a szakmunkás, 38%-uk érettségizett, 12%-uk pedig diplomás. Az éves érintett létszám 51%-a nő, 7,5%-a (1 406 fő) pályakezdő, 30%-a, öt és félezer fő már betöltötte az 50. évet. Ágazatokat tekintve legtöbben a kereskedelemből, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ipar területéről kerültek a nyilvántartásunkba. A belépő álláskeresők összetétele a leggyakoribb szakmák szerint a következők voltak: bolti eladó, irodai adminisztrátor, takarító, tehergépkocsi-vezető, konyhai kisegítő, pultos, szakács, targoncavezető, kézi csomagoló, vagyonőr, lakatos, pincér, festő, mázoló.