Munkaerő-piaci információk: Magyarország

Országos szinten - Magyarország

^{* Az e jelentésben említett évek változóak, mivel az adatok az egyes mutatókra vonatkozóan 2024 decemberében rendelkezésre álló legfrissebb információkon alapulnak.}

Munkaerőpiac

2024. január 1-jén körülbelül 9,6 millió ember élt Magyarországon. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2022-ben 17 400 euró volt, ami 50,8%-kal kevesebb, mint az EU27 átlaga, azaz 35 400 euró/lakos. 2018 és 2022 között az egy főre jutó GDP 25%-kal nőtt.

^{Note: nama_10r_2gdp, Statistics | Eurostat (europa.eu)}

2023-ban Magyarországon több mint 4,9 millió ember volt aktív a munkaerőpiacon. A foglalkoztatási ráta 74,8% volt, ami 4,4 százalékponttal magasabb az EU27 átlagánál és 5,6 százalékponttal magasabb 2018-hoz viszonyítva. 2023-ban a nők foglalkoztatási rátája 70,5%, a férfiaké 79%, a fiataloké pedig 27,4% volt, a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája egyaránt meghaladta az uniós átlagot, csak a fiataloké volt alacsonyabb annál.

^{Note: lfst_r_lfe2emprt, data refer to working age population (15-64), youth age group (15-24)  Statistics | Eurostat (europa.eu)}

2023-ban a munkanélküliségi ráta majdnem elérte a 2022-ben regisztrált szintet. 2023-ban a munkanélküliségi ráta elérte a világjárvány előtti szintet, amikor 2018-ban 3,7%-on, 2019-ben pedig 3,5%-on állt. A munkanélküliségi ráta folyamatosan az EU27 átlaga alatt van. 2023-ban ez az érték 1,9 százalékponttal volt alacsonyabb Magyarországon, mint az EU27-ben.

2023-ban az aktív munkaerő 96,6%-a Magyarországról, 2,1%-a más uniós tagállamokból, 1,3%-a pedig harmadik országokból származott. 2023-tól az EU27-ben a munkaerő legnagyobb aránya az adott országból (átlagosan 85%), míg átlagosan kisebb hányada külföldi országokból (4,3% más uniós tagállamokból és 10,5% harmadik országokból) származik.

2022-ben a legtöbb munkavállalót a feldolgozóiparban foglalkoztatták (24%), ezt követte a nagy- és kiskereskedelem; a gépjárművek és motorkerékpárok javítása (18,7%), az építőipar (10,2%), valamint a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek (9,9%). A vállalkozások számát tekintve a legtöbb vállalkozás a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek (19,3%), a nagy- és kiskereskedelem; a gépjármű- és motorkerékpár-javítás (16,2%) és az építőipar (14,6%) területén működik.

Magyarországon a munkavállalók legnagyobb hányada (41,2%) legfeljebb 9 alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozásoknál dolgozott. Ezek a vállalkozások tették ki az országban működő összes vállalkozás legnagyobb részét (96,2%, avagy 939 932 vállalkozás). A foglalkoztatottak 27,4%-a dolgozott több mint 250 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknál, 13,9%-uk 50–249 alkalmazottat foglalkoztató középvállalkozásoknál, 9,4%-uk 20–49 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozásoknál, illetve 8,1%-uk 10–19 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozásoknál.

Betöltetlen álláshelyek

2024-ben Magyarországon a hiányszakmák legnagyobb mértékű megjelenése a következő foglalkozási csoportokra volt jellemző: építő és kapcsolódó szakmákban dolgozók (a villanyszerelők kivételével), személyi szolgáltatást nyújtók, valamint bányászatban, építőiparban, feldolgozóiparban és közlekedésben dolgozók. Másfelől, a túlkínálat legnagyobb mértékű megjelenése a következő foglalkozási csoportokra volt jellemző: élelmiszerfeldolgozó, faipari, ruhaipari, valamint egyéb kézműves és kapcsolódó szakmákban dolgozók, építő és kapcsolódó szakmákban dolgozók (a villanyszerelők kivételével) és személyi szolgáltatást nyújtók.

További információk az európai munkaerőhiányról és -túlkínálatról: Munkaerőhiány és -túlkínálat Európában 2023-ban | Európai Munkaügyi Hatóság (europa.eu)

A betöltetlen álláshelyek aránya

Ami a betöltetlen álláshelyek arányát illeti (a betöltetlen álláshelyek száma a betöltött álláshelyek és a betöltetlen álláshelyek teljes összegének százalékában kifejezve), 2023-ban ez az arány az iparban, az építőiparban és a szolgáltatóiparban 2,4% volt, ami majdnem megegyezett az EU27 átlagával. Ez az arány 2022-höz képest 0,4 százalékponttal nőtt, és még mindig meghaladja a 2020 előtti helyzetet, amikor csak 2,5% volt.

^{Note: jvs_a_rate_r2, Statistics | Eurostat}

A betöltetlen álláshelyek legnagyobb aránya a következő ágazatokban volt megfigyelhető: humán-egészségügyi és szociális tevékenységek; oktatás; művészetek, szórakoztatás és szabadidő; közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás; adminisztratív és támogató szolgáltatások.

^{Note: jvs_a_rate_r2, Statistics | Eurostat}

Széles körben használt állásportálok

Bérek

Minimálbér

2024. január 1-jétől Magyarországon a jogszabályban meghatározott minimálbért 696,97 euróban állapították meg. A kollektív tárgyalások Magyarországon 21,8%-ot tesznek ki.

Havi bruttó és nettó átlagkereset

2023-ban egyetlen személy bruttó átlagkeresete 1561 euró, míg az EU27 átlaga 3417 euró volt. Az ennek megfelelő nettó bér Magyarországon 1038 eurót, míg az EU27-ben 2351 eurót tett ki. 2018-hoz képest a bruttó átlagkereset Magyarországon 45,1%-kal, az EU27-ben pedig 19,8%-kal nőtt. Ugyanebben az időszakban a nettó bérek Magyarországon 45%-kal, az EU27-ben pedig 22,1%-kal emelkedtek.

^{Note: earn_nt_net, Single person earning 100% average, annual rates transformed into 12 monthly payments. Statistics | Eurostat (europa.eu)}

Trendek

Menjen közvetlenül a címre Várhatóan növekvő vagy hanyatló ágazatok | Platformalapú munkavégzés | Távoli helyről történő munkavégzés | Munkanélküliség

Várhatóan növekvő vagy hanyatló ágazatok

A várhatóan növekvő ágazatok közé tartozik a megújuló energia, az autógyártás, a gyógyszeripar és a vegyipar, az informatika és az új technológiák, az idegenforgalom és a szálloda- és vendéglátóipar, a közlekedés és a logisztika, míg a hagyományos mezőgazdaság, a kohászat és a fémipar várhatóan hanyatlásnak indul.

Platformalapú munkavégzés

A távmunka esetében még a világjárvány után is tartós változások figyelhetők meg. A távmunkát végző munkavállalók aránya több mint kétszeresére nőtt, és az elmúlt 3 évben tartósan magas szinten maradt. Jelenleg a foglalkoztatottak 7,5%-a, közel 350 000 munkavállaló dolgozik távmunkában. A jövőben valószínűleg egy hibrid rendszer fog kialakulni, amely a távmunka és a munkahelyi részvétel valamilyen kombinációjára épül majd egyre több olyan munkahelyen, ahol ez lehetséges.

Távoli helyről történő munkavégzés

2023-ban Magyarországon a foglalkoztatottak 4,9%-a dolgozott néha otthonról, szemben az EU27-ben mért 13,3%-kal. Emellett Magyarországon a foglalkoztatottak 3,6%-a dolgozott általában otthonról, míg az EU-27-ben ez az arány 8,9%.

^{Note: lfsa_ehomp, Product - Datasets - Eurostat}

Munkanélküliség (pl. hosszú távú, ifjúsági, női, strukturális vagy alacsony képzettségű)

Magyarország hosszú távon az egyik legdinamikusabb foglalkoztatási növekedési rátával rendelkezik Európában. A 20–64 év közötti népesség foglalkoztatási szintjének változása 2010 és 2024 között meghaladta a 20%-ot. Egy sikeres foglalkoztatási fordulat eredményeként Magyarország ma már közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz. A gazdaságilag aktív, munkaképes korú munkaerő száma 2010 óta félmillióval nőtt. A magyar munkaerőpiacon soha nem volt ilyen sok dolgozni vágyó és aktívan állást kereső ember. A foglalkoztatási ráta elérte csúcsát, a 20–64 év közötti népesség foglalkoztatási rátája jelentősen meghaladja az uniós átlagot, több mint 80%-on áll. Magyarország évek óta az EU élmezőnyéhez tartozik a munkanélküliség szempontjából.

Budapest

Budapest 1 671 004 lakosával 2023-ban Magyarország népességének körülbelül 17,4%-át tette ki.

Az egy főre jutó, árszínvonallal kiigazított bruttó hazai termék (PPS) Budapesten az EU27 átlagának 102,5%-a volt, ami jóval meghaladta a 49,2%-os országos átlagot.

2023-ban több mint 927 000 ember volt aktív a budapesti munkaerőpiacon. 57,1%-uk felsőfokú végzettséggel, 38,9%-uk középfokú végzettséggel, 4%-uk pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Budapesten a foglalkoztatási ráta 2023-ban 63,2% volt, ami 4,5 százalékponttal meghaladta a magyarországi országos átlagot, és összhangban volt a 2022. évi adatokkal.

A nők foglalkoztatási rátája 2023-ban 57,9%, a férfiaké 69,3%, a fiataloké pedig 24,1% volt. A nők és a férfiak foglalkoztatási rátája az országos átlag felett, míg a fiatalok foglalkoztatási rátája az országos átlag alatt volt.

^{Note: lfst_r_lfe2emprt, Statistics | Eurostat (europa.eu), data refer to age group 15 years or over}

A munkanélküliségi ráta Budapesten 2023-ban 2,3% volt, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb volt az országos átlagnál ugyanebben az évben, és összhangban volt az előző évi adattal.

^{Note: lfst_r_lfu3rt, Statistics | Eurostat, data refer to age group 15 years or over}

Pest vármegye

Pest vármegye 1 328 790 lakosával 2023-ban Magyarország népességének körülbelül 13,8%-át tette ki.

Az egy főre jutó, árszínvonallal kiigazított bruttó hazai termék (PPS) Pest vármegyében az EU27 átlagának 42,4%-a volt, ami a 49,2%-os országos átlag alatt maradt.

2023-ban több mint 701 000 ember volt aktív Pest vármegye munkaerőpiacán. 34,1%-uk felsőfokú végzettséggel, 57,6%-uk középfokú végzettséggel, 8,3%-uk pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Pest vármegyében a foglalkoztatási ráta 2023-ban 61,9% volt, ami 3,2 százalékponttal meghaladta a magyarországi országos átlagot, és összhangban volt a 2022. évi adatokkal.

A nők foglalkoztatási rátája 2023-ban 55,4%, a férfiaké 68,8%, a fiataloké pedig 24% volt. A nők és a férfiak foglalkoztatási rátája az országos átlag felett, míg a fiatalok foglalkoztatási rátája az országos átlag alatt volt.

^{Note: lfst_r_lfe2emprt, Statistics | Eurostat (europa.eu), data refer to age group 15 years or over}

A munkanélküliségi ráta Pest vármegyében 2023-ban 3,2% volt, ami összhangban állt az országos átlaggal ugyanebben az évben és az előző évben.

^{Note: lfst_r_lfu3rt, Statistics | Eurostat, data refer to age group 15 years or over}

Közép-Dunántúl

Közép-Dunántúl 1 059 399 lakosával 2023-ban Magyarország népességének körülbelül 11%-át tette ki.

Az egy főre jutó, árszínvonallal kiigazított bruttó hazai termék (PPS) a Közép-Dunántúlon az EU27 átlagának 45,8%-a volt, ami a 49,2%-os országos átlag alatt maradt.

2023-ban több mint 546 800 ember volt aktív Közép-Dunántúl munkaerőpiacán. 23,6%-uk felsőfokú végzettséggel, 65,3%-uk középfokú végzettséggel, 11,1%-uk pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A Közép-Dunántúlon a foglalkoztatási ráta 2023-ban 60,7% volt, ami 2 százalékponttal meghaladta a magyarországi országos átlagot, és összhangban volt a 2022. évi adatokkal.

A nők foglalkoztatási rátája 2023-ban 54,5%, a férfiaké 67,4%, a fiataloké pedig 31,6% volt; mindegyik meghaladta az országos átlagot.

^{Note: lfst_r_lfe2emprt, Statistics | Eurostat (europa.eu), data refer to age group 15 years or over}

A munkanélküliségi ráta a Közép-Dunántúlon 2023-ban 2,2% volt, ami 1,9 százalékponttal alacsonyabb volt az országos átlagnál ugyanebben az évben, és összhangban volt az előző évi adattal.

^{Note: lfst_r_lfu3rt, Statistics | Eurostat, data refer to age group 15 years or over}

Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl 982 924 lakosával 2023-ban Magyarország népességének körülbelül 10,2%-át tette ki.

Az egy főre jutó, árszínvonallal kiigazított bruttó hazai termék (PPS) a Nyugat-Dunántúlon az EU27 átlagának 44,1%-a volt, ami a 49,2%-os országos átlag alatt maradt.

2023-ban több mint 508 200 ember volt aktív Nyugat-Dunántúl munkaerőpiacán. 23,4%-uk felsőfokú végzettséggel, 67,7%-uk középfokú végzettséggel, 8,9%-uk pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatási ráta 2023-ban 60,1% volt, ami 1,4 százalékponttal meghaladta a magyarországi országos átlagot, és összhangban volt a 2022. évi adatokkal.

A nők foglalkoztatási rátája 2023-ban 53,9%, a férfiaké 66,9%, a fiataloké pedig 29,6% volt; mindegyik meghaladta az országos átlagot.

^{Note: lfst_r_lfe2emprt, Statistics | Eurostat (europa.eu), data refer to age group 15 years or over}

A munkanélküliségi ráta a Nyugat-Dunántúlon 2023-ban 2,7% volt, ami 1,4 százalékponttal alacsonyabb volt az országos átlagnál ugyanebben az évben, és összhangban volt az előző évi adattal.

^{Note: lfst_r_lfu3rt, Statistics | Eurostat, data refer to age group 15 years or over}

Dél-Dunántúl

Dél-Dunántúl 858 675 lakosával 2023-ban Magyarország népességének körülbelül 8,9%-át tette ki.

Az egy főre jutó, árszínvonallal kiigazított bruttó hazai termék (PPS) a Dél-Dunántúlon az EU27 átlagának 33,9%-a volt, ami jóval a 49,2%-os országos átlag alatt maradt.

2023-ban több mint 408 000 ember volt aktív Dél-Dunántúl munkaerőpiacán. 23,4%-uk felsőfokú végzettséggel, 61,6%-uk középfokú végzettséggel, 15%-uk pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A Dél-Dunántúlon a foglalkoztatási ráta 2023-ban 53,1% volt, ami 5,6 százalékponttal elmaradt a magyarországi országos átlagtól, és összhangban volt a 2022. évi adatokkal.

A nők foglalkoztatási rátája 2023-ban 47%, a férfiaké 59,8%, a fiataloké pedig 27,3% volt; mindegyik az országos átlagon alul maradt.

^{Note: lfst_r_lfe2emprt, Statistics | Eurostat (europa.eu), data refer to age group 15 years or over}

A munkanélküliségi ráta a Dél-Dunántúlon 2023-ban 6% volt, ami 1,9 százalékponttal meghaladta az országos átlagot ugyanebben az évben, és az előző évi 4,6%-hoz képest növekedést jelentett.

^{Note: lfst_r_lfu3rt, Statistics | Eurostat, data refer to age group 15 years or over}

Észak-Magyarország

Észak-Magyarország 1 093 790 lakosával 2023-ban Magyarország népességének körülbelül 11,4%-át tette ki.

Az egy főre jutó, árszínvonallal kiigazított bruttó hazai termék (PPS) Észak-Magyarországon az EU27 átlagának 32,2%-a volt, ami jóval a 49,2%-os országos átlag alatt maradt.

2023-ban több mint 524 900 ember volt aktív Észak-Magyarország munkaerőpiacán. 21,7%-uk felsőfokú végzettséggel, 62,4%-uk középfokú végzettséggel, 15,9%-uk pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Észak-Magyarországon a foglalkoztatási ráta 2023-ban 54,5% volt, ami 4,2 százalékponttal elmaradt a magyarországi országos átlagtól, és összhangban volt a 2022. évi adatokkal.

A nők foglalkoztatási rátája 2023-ban 46,7%, a férfiaké 62,9%, a fiataloké pedig 29,6% volt. A nők és a férfiak foglalkoztatási rátája az országos átlag alatt, míg a fiatalok foglalkoztatási rátája az országos átlag felett volt.

^{Note: lfst_r_lfe2emprt, Statistics | Eurostat (europa.eu), data refer to age group 15 years or over}

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon 2023-ban 6,4% volt, ami 2,3 százalékponttal meghaladta az országos átlagot ugyanebben az évben, és összhangban volt az előző évi adattal.

^{Note: lfst_r_lfu3rt, Statistics | Eurostat, data refer to age group 15 years or over}

Észak-Alföld

Észak-Alföld 1 405 012 lakosával 2023-ban Magyarország népességének körülbelül 14,6%-át tette ki.

Az egy főre jutó, árszínvonallal kiigazított bruttó hazai termék (PPS) az Észak-Alföldön az EU27 átlagának 32,2%-a volt, ami jóval a 49,2%-os országos átlag alatt maradt.

2023-ban több mint 705 000 ember volt aktív Észak-Alföld munkaerőpiacán. 22,6%-uk felsőfokú végzettséggel, 61,7%-uk középfokú végzettséggel, 15,7%-uk pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Az Észak-Alföldön a foglalkoztatási ráta 2023-ban 56,8% volt, ami 1,9 százalékponttal elmaradt a magyarországi országos átlagtól, és összhangban volt a 2022. évi adatokkal.

A nők foglalkoztatási rátája 2023-ban 49,5%, a férfiaké 64,7%, a fiataloké pedig 30,2% volt. A nők és a férfiak foglalkoztatási rátája az országos átlag alatt, míg a fiatalok foglalkoztatási rátája az országos átlag felett volt.

^{Note: lfst_r_lfe2emprt, Statistics | Eurostat (europa.eu), data refer to age group 15 years or over}

A munkanélküliségi ráta az Észak-Alföldön 2023-ban 6,7% volt, ami 2,6 százalékponttal meghaladta az országos átlagot ugyanebben az évben, és összhangban volt az előző évi adattal.

^{Note: lfst_r_lfu3rt, Statistics | Eurostat, data refer to age group 15 years or over}